Képviselőházi irományok, 1872. XXIV. kötet • 1021-1053. sz.

Irományszámok - 1872-1030. A zárszámadási bizottság jelentése a vasuti kölcsönről

50 1030. SZÁM. 40,000.000 ezüstfrtot, 20,000.000 ezüstfrtot, 60,000.000 ezüstfrt­800.000 ezüstfrtot, 319.221 ezüstfrtot, 85,125.600 ezüstfrt­Báró Haber Mór az első pont szerint köteles volt készpénzben 2 év alatt befizetni és ha az optió jogáról le nem mond, esetleg nyi bevételi összegből báró Haber 2°/ 0-os provisió fejében a fentebbi 5. pont szerint levonhatott és a franczia bélyeg fejében mint fent Tekintetbevéve továbbá azt, hogy a br. Habernek kiadandó nyi kötvények után az 5%-os kamat az államkincstár által már 1867. július 1-től volt viselendő, Haber ellenben a fentebbi kötvényekért járó 60 millió ezüstforintnyi összeg után a 772%-os kamatot csak 1867. november 1-től kezdve tartozott fizetni, az 1867. évi július, augusztus, szeptember és októ­ber hóra az államkincstár által után fizetendő 5°/ 0-os kamat, mely a Haber által fizetendő cselekvő kamat­tal ellensúlyozva nincsen a bevételből tal levonásba hozandó; szintúgy levonandók a központi állampénztárnál fel­merült kötvény-előállitási és szállítási költségek is . . . . Együttvéve tehát tesz a költség ezt levonva a nyi bevételből, marad . . ~ 57,376.987 frt 75 kr, mint oly összeg, mely a képviselőháznak 15-ös bizottsága elé terjesztett Haber-féle szerződés szerint a kormány­nak törvényrendelte czélokra rendelkezésére maradt volna 1869. október 31-én. Az 1868. év kezdetén azon meggyőződésben, miszerint az egész kölcsön kibocsátása foly­tán nagy összegek jöttek volna a kormány rendelkezésére, melyeknek gyümölcsöző elhelyezése minden­esetre csak tetemesen kisebb kamatláb mellett lett volna eszközölhető s így az állam nagy összegű intercalaris kamat-veszteséggel fenyegettetett, továbbá, miszerint az állam által létesítendő vasutak építése nem haladhatván oly gyorsan, hogy az egész kölcsönösszeg egyszerre való felvételét igényelte volna. Lónyay Menyhért akkori pénzügyminister czélszerünek tartá a Haberrel kötött fentemiitett szerződést legnagyobb részt megváltoztatni és a nyilvános aláirás alkalmával a kölcsön tetemesb részét a kormány javára megtartani, hogy az állam birtokában maradt kötvények értékesítését — a helyzet változtával, — részletes elárusitások utján eszközölhesse. A tényleg elért eredményeket a kölcsön állapotáról (1868—1869) 1870-re, 1871-re és 1872-re a képviselőház elé terjesztett zárszámadások tüntetik ki. E szerint a kibocsátott . 85,125.600 frt 1,418.760 ezüstfrt­85.031 frt 25 krral. 2,623.012 frt 25 krt; 60,000.000 frt­85,125.600 ezüstfrt­ról (212,814.000 frankról) szóló kötelezvényekért befolyt — bankérték sze­rint számitva, 47,993.148 3,347.400 17,353.680 3,975.045 8 72,669.273 frt 757 2 kr, még pedig 1868 — 1869. évben . . . 1870. „ .... 1871. „ .... 1872. „ . együtt vagyis a bankértéknek ezüstpénzre a mindenkori árkelet szerinti átszámítása után ezüstpénzben. 61,481.428ez.frt 76 és levonva a kölcsön valósítása alkalmával felmerült költségeket 3,700.095 forint 66 krral bankértékben, vagy ral ezüstpénzben, kitűnik, hogy törvényrendelte czélokra volt fordítható bankér frt 677 2 kr : kr, 3,115.870 frt 03 kr-

Next

/
Thumbnails
Contents