Képviselőházi irományok, 1872. XXIV. kötet • 1021-1053. sz.

Irományszámok - 1872-1030. A zárszámadási bizottság jelentése a vasuti kölcsönről

1030. SZÁM. 49 3) A kötelezvények után az 5%-os kamatok 1867. július hó 1-től voltak fizetendők (9. §.) 4) Báró Haber Mór fel volt jogosítva 1869. november l-ig a kibocsátandó kötvények utolsó harmadát is (28,375.200 ezüstforint névértékben), még pedig vagy egészben, vagy csak részben 20 millió ezüstforint készpénz, illetőleg az átvett kötvények névértékének aránylagos készpénzfizetés mellett átvenni (6. §.) 5) Provisió fejében báró Habernek a 40 millió készpénz után 2%, azaz 800.000 forint volt fizetendő, a többi esetleg befizetendő volt 20 millió készpénz tőke után provisió nem lett kikötve (10. §.) 6) A kötvényekre szükséges franczia bélyegért felmerülő költségnek fele részét a magyar kormány másik fele részét pedig báró Haber tartozott fizetni (14. §.) 7) Azon esetre, ha a külföldön és Magyarországban nyitandó aláirás alkalmával a kölcsönösszeg esetleg túljegyeztetik, a Magyarországban aláírandó összeg az egész kölcsönnek egy negyedén alól nem lett volna leszállítható (12. §.) Ha az ezen pontok szerint az államkincstárba befolyandó összegeket számokban kifejezni akarjuk, következő két számítást tehetünk, t. i. a szerint a hogy b. Haber a szerződés értelmében 40 vagy 60 millió befizetésére kötelezte magát, mely két összeg közt b. Habernek a szerződés 1. §-a szerint sz abad választása volt, s mely utóbbi összeget annak idején aláirás alá is bocsátott volt. Megtévén már most a számítást, a 40 millió frt alapján a következő eredményre jövünk: I. Br. Haber Mór köteles volt készpénzben 2 év alatt befizetni . 40,000.000 ezüstfrtot, és ha az optio jogáról le nem mond esetleg ....... a nyi bevételi összegből báró Haber 2% provisió fejében a fentebbi 5. pont szerint levonhatott . . és franczia bélyeg fejében azon esetre, ha az összes 212,814.000 frankról szóló kötelezvényeknek 3 negyede Francziaországban, 1 negyede Magyarországban kibocsáttatott volna, (100 frank után 1 frank, tehát 159,610.500 frank után 1,596.105 franknak, vagy . . . , . . . nak fele) volt fizetendő . . . . . . . . (lásd a fentebbi 6., 7. pontot.) Tekintetbevéve továbbá azt, hogy a br. Habernek kiadandó . nyi kötvények után . az 5%-os kamat az államkincstár által már 1867. július 1-től volt viselendő, Haber ellenben a fentebbi kötvényekért járó 40 millió ezüstforintnyi összeg után a 7V2%-os kamatot csak 1867. november hó 1-től kezdve tartozott fizetni, az 1867. évi július, augusztus, szeptember és október hóra az államkincstár által . . . után fizetendő 5°/

0-os kamat, mely a Haber által fizetendő cselekvő kamattal ellensúlyozva nincsen, a bevételből tal levonásba hozandó; szintúgy levonandók a központi állampénztárnál felmerült kötvény-előállítási és szállítási költségek is Együttvéve tehát tesz a költség ....... ezt levonva a . nyi bevételből, marad II. A 60 millió befizetést véve alapul, az igy megejtett számítás következőt eredményezi: KÉPTH. IKOMANT. 1872—75. xxiv. 20,000.000 ezüstfrtot, 60,000.000 ezüstfrt800.000 ezüstfrtot, 638.442 ezüstfrt319.221 ezüstfrt, 56.750 ezüstfrt* 1,119.221 ezüstfrt 56,750.400 ezüstfrt 945.840 frt85.031 frt 25 krral 2,150.092frt25 kr; 60,000.000 frt57,849.907ez.frt75kr.