Képviselőházi irományok, 1872. XXIV. kötet • 1021-1053. sz.
Irományszámok - 1872-1051. A zárszámadási bizottság jelentése, a nyugdíjakról
1051. SZÁM. 215 Ez utolsó esetben azonban az özvegy egyszeri végkielégítésben, az utolsó tettleges fizetés 1 / 4 részével részesül. x B) Eljárás a gyermekek igényei meghatározásánál. Az államhivatalnokok után hátramaradt gyermekekre nézve a részesítés kiszabása különböző a mint ezek csak az atya, vagy mindkét szülő után árván maradtak. I. Ha az anya él, és személyére nézve nyugdíj vagy nyugpénz elérhetésére képes, akkor ő azon esetben, ha férje elhunytakor legalább négy, férjétől származó s saját ellátásban álló gyermekkel bir, vagy a már életben levő 3 gyermekhez negyediket mint utómagzatot várhat, a szerint a mint az anya vagy nyugdíjra vagy nyugpénzre van jogosulva, vagy egész évre vagy napilag kiszabandó folytonos járulékban „nevelési járulék" czim alatt a családi élet szükségeinek fedezésére részesül. A gyermekek szabályszerű kora nyugdijképes felek számára a figyermekeknél bevégzett 20-ik, leányoknál a 18-ik korévre, — csak nyugpénz képesekre nézve pedig a figyermekeknél a 14-ik, a leányoknál a 12-ik korévre van megállapítva. A nyugdijképes államtisztviselők özvegyeit illető gyermeknevelési járulék kiszabása épen oly különböző, mint az özvegyi nyugdijak kiszabása. Vannak t. i. : a) rendkívüli nevelési járulékok, melyeknek Kiszabása a legfőbb rangú államhivataluokok gyermekeire nézve esetről-esetre Ő cs. és apóst. kir. felsége által határoztatik meg; b) az atya magasabb szolgálati rangja után meghatározott nevelési járulékok évenkinti 100, 80, 70 és 60 pengő frtig menő fokozatban; c) azon esetekben végre, a melyekben egyedül a férj tettleges évi fizetése szolgál alapul az özvegyi nyugdij meghatározására, a nevelési járulék az atyának kisebb vagy magasabb rangfokozatához, s a magzat szám arányához képest évi összegekben 12 — GO pengő frtig van kiszabva, mire nézve elv gyanánt szolgál, hogy a mindig egész forintokban és egyénenként kiszabandó nevelési járulék mindannyi gyermekre nézve összesen (és pedig tekintettel legalább 4 részesíthető gyermekre) az anya nyugdijával együtt, az atya utolsó tettleges fizetésének felét, vagy ha ez 1000 pengő írtból és azon felül állott, évenkinti 500 pengő frt összeget meg nem haladhat. Oly nyugdijképes hivatalnok után hátramaradt özvegy, kinek férje évenkinti 200 írton alóli tettleges fizetés élvezetében múlt ki, nem részesül ugyan gyermeknevelési járulékban, azonban tekintettel a gyermekek nagyobb számára, az emiitett évi fizetés fele, sőt körülmények között a volt fizetés két harmada nyugdij fejében annak engedélyeztethetik. Azon nevelési járulék, mely a csak nyugpénzre jogosult özvegy gyermeke részére engedélyeztetik, oly módon kiszabandó, hogy a nevelési pénz, egybevéve az özvegy nyugpénzével, valamennyi gyermekekre nézve összesen, a férjjel történt szabályszerű eljáráskor számba veendő tettleges élvezményének két harmad részén tul nem mehet, s ennélfogva az ilyen nyugpénz s nevelési járulék összes élvezménye évenkinti 100 pengő forintnál többre nem mehet. Ha az anya is elhunyt, akkor az ellátatlan szabályszerű kor alatt álló árvák összesen igényt tarthatnak nyngdij- vagy nyugpénzbeli folytonos részesítésre mindazon esetekben, a melyekben ezen igény az anyát illette vagy illethette volna, ha férje előtt ki nem mult volna. Magasrangu államhivatalnokok után visszamaradt szülőknélküli árvák, kiknek anyjuk rendkívüli nyugdíjban részesült volna, bizonyos körülmények között ő cs. s apóst. k. felsége által rendkívüli nyugélvezményben részesittetnek. A többi szülőknélküli árvák illetéke s pedig mindnyájára nézve, ki egy atyától származik, összesen azon évi nyugdij vagy napi nyugpénz felerészéből áll, melyet az anya vagy már is élvezett, vagy a melyben részesült volna, ha elhunyta a férj halála előtt be nem következett volna.
