Képviselőházi irományok, 1872. XXIV. kötet • 1021-1053. sz.

Irományszámok - 1872-1051. A zárszámadási bizottság jelentése, a nyugdíjakról

216 1051. SZÁM. Ez esetben azonban, ha az atya fizetése 200 p.-frtot túlhaladt, a legkisebb nyugdíj évenkinti 100 pengő forinttal, ha pedig az atya fizetése 200 pengő forinton alól volt, a magzatok számához képest a fizetés egy harmad, fele, sőt két harmad része, — nyugdíj fejében engedélyeztetik. Azon esetben, ha az átalányozott nyugdijélvezetébe lépő árvák már nyugdíj- vagy nyugpénzben részesített anyjuk (özvegy) életében nevelési járulékot húztak, melynek egész összege az özvegy nyugdiját vagy nyugypénzét túlhűlni ja, akkor a nevelési járulék többlete fejenként felosztva az özvegyi nyugdij mellett a gyermekeknek meghagyatik mindaddig, míg ezen többlet, egy vagy több gyermek nyugdij- vagy nyugpénzbeli részesítési képességének időveli megszűnése által, az államra visszaszáll. Tekintettel a részesítésre, a szülőnélküli árvákkal egyenlőknek tartatnak azon atyanélküli gyermekek is, kiknek már nyugdij vagy nyugpénz élvezetében állott annyuk újra házasságra lép, továbbá azok, kiknek annyuk csak saját személyét illető hiány miatt a folytonos részesítésből van kizárva, vagy elkövetett bűntény vagy bűntett következtében a már engedélyezett özvegyi illetménytől megfosztottnak nyilváníttatott. A nyugdijképes özvegyek s szülőknélküli árvák az emiitett illetményeken kívül a férj vagy atya utolsó betegségi s temetkezési költségek könnyebb fedezésére „temetkezési negyed" (cont. quartal) czime alatt még egy bizonyos egyszeri járulékra, és pedig a nyugdij kiszabásakor számba vett tettleges élvezmény negyedrészével, tartanak igényt, ha ezen tettleges fizetés 630 frtot tul nem halad, a férj vagy atya halála tettleges szolgálatban bekövetkezett és a betegségi és temetési költségek sem az özvegy vagy gyermekek vagyonából, sem pedig az elhunytak hagyományából meg nem téríthetők. Nyugpénzképes özvegyek és árvák rendszerint ezen járulékban ugyan nem részesülnek, azonban mégis nagy elszegényedés esetében, kivételkép azoknak megfelelő segély engedélyezhető. A folytonos ellátási élvezmények a hó 25-ik napján, egész hóra utólagosan fizettetnek ki, s azon czim alatt fedeztetnek, a melyből a férj vagy atya az utolsó időben a fizetést húzta. Az özvegyek és árvák illetményei, a férj vagy atya tettleges fizetésének vagy nyugdijának, vagy pedig az anya nyugdijának vagy nyugpénzének beállítási napjától kezdődnek. Minden illetmény, minden esetben azon egyén halála napjával végződik, kiuek részére az engedélyeztetett, a mennyiben a halálozás még a fizetés kiszolgáltatására meghatározott nap előtt bekövetkezik, egyébként pedig csak az elhalálozási hó lejártával. Még előbb is megszűnik az élvezmény: 1. nyugdij- vagy nyugpénzben részesített özvegyeknél: a) az ujonnani férjhezmenetelük napján és b) azon esetben, ha vagy az állam vagy nyilvános intézet részéről ellátásban részesülnek; 2. árváknál: a) a nevelési járulékok azon naptól kezdve, a melyben a gyermek a szabályszerű kort bevégezte vagy még előbb is, ha más ellátásban részesül. Ellátás alatt itt értetik a figyermekekre nézve: fizetéssel vagy bérrel járó hadiszolgálat; papi növeldébe, szerzetbe vagy zárdába, vagy az állam részéről segélyezett, vagy tekintettel az alapokra az állam fővezetésc alatt álló nyilvános nevelési vagy ellátási intézetbe való felvétel, (a melyben a növendékek összes szükségletei az illető intézet alapjából megtéríttetnek) ; továbbá fizetéssel vagy bérrel összekötött nyilvános vagy magánszolgálat elérése; segély vagy napidíj elérése, valamely hatóságnál; kézműveseknél felszabadulás, sőt már a felvétel valamely iparosnál, a mennyiben a tanoncz minden szükségletéről a mester gondoskodik; — leányoknál az ellátás bekövetkezettnek tekintetik: férjhezmenctel, nem női neveléssel foglalkozó apáczazárdába való felvétel, alapitvány vagy egyházi adományban való élvezmény elnyerése stb., vagy alapítványi hely vagy fizetéssel, vagy bérrel összekötött nyilvános vagy magánszolgálat elérése által;