Képviselőházi irományok, 1872. XXIV. kötet • 1021-1053. sz.
Irományszámok - 1872-1029. A zárszámadási bizottság jelentése az 1870-ik évi állami zárszámadás megvizsgálása tárgyában
16 1029. SZÁM. készíttessék el a fentebb jelzett részletes kimutatásokat, állíttassák azokat össze, és küldjék be az állami számvevőszékhez. A részletes jelentés 26-ik lapoldalán említett az államvagyon számadásai szigorlatában észlelt hátramaradás iránt a bizottság az állami számvevőszék és a pénzügyministerium képviselőitől azon megnyugtató értesítést nyerte, miszerint e tekintetben a pénzügyministerium és az államszámszék között időközben oly megállapodás jött létre, mely szerint biztosan várható, hogy az 1869-től 1872-ig viszszaható számadások még 1875-ben, az 1873. és 1874. éviek pedig 1876-ban szigorolva lesznek. A bizottság ez alkalommal értesülvén arról is, hogy a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister kezelése alatt álló lótenyész-intézeti jószágok kezeléséről szintén rovat-számadások vezettetnek, a melyek szigorlatával a lótenyész-intézeti szakszámvevőség hátralékban van, a bizottság felhívja a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministert, hogy e tekintetben a művelet gyorsabb elóhaladásáról gondoskodjék. A részletes jelentés 27-ik lapoldalán foglalt javaslatát az államszámvevőszéknek az iránt, hogy a bánya- és jószágigazgatóságok, továbbá az ügyészségek költségeinek az összes hivatalok és művek terhére való felosztása mellőztessék ; továbbá, hogy az államvagyon kezelésére szánt hitel jövőben az előirányzatba az állami számvevőszék által felsorolt rovatok szerint vétessék fel, és hogy az átruházás csak ezen egyes rovatok határain belül engedtessék meg, ezen javaslatot a ministertanács is elfogadta azon megjegyzéssel, hogy a rovatoknak a „koronái", „kincstári 1 ' és „bánya"-uradalmak és erdők szerinti elkülönítése, mint számviteli tekintetben jelentőséggel nem biró megkülönböztetés mellőztessék. Miután továbbá a szállományok rovata időközben más rovatok közé felosztatott, ellenben a sótermelés és opálbánya a bányászathoz vétetett át, a zárszámadási bizottság véleménye szerint a t. ház által elhatározandó lenne: hogy jövőre ezen rovatok az 1874. évi XXXV. t.-cz. szerint, de mégis azon különbséggel vétessenek a költségvetési törvénybe, hogy a bányászatnál nem az egész czimre, hanem annákcsákis egyes ágazataira adassék meg az átruházás joga, mert nem indokolható az, hogy itt a pénzügyminister 138,000.000 frt keretén belől rendelkezzék akkor, midőn a többi tárczáknál más ágazatok rovataiban a minister intézkedéseinek, már néhány szász forintnál is határ van szabva. A részletes jelentés 36-ik lapoldalán az állam cselekvő hátralékainak felszaporodását illetőleg az állami számvevőszék által felhozott körülmények alkalmából, tekintve, hogy az állam jószágoknál a bérhátralékok 1867. évben 7,039.171 frtot tettek, évről-évre szaporodnak, s annak daczára, hogy e hátralékokból az 1871. évi zárszámadás szerint 1,305.753 frt It^j^kv. töröltetett, azok az 1873. évi zárszámadásban mégis 8V2 millió, tehát emelkedett összegben fordulnak elő; tekintve továbbá, hogy a bányászat és pénzverésnél, valamint az államerdőknél az anyagok és termesztmények készlete, melynek értéke 1867. év végével 10,209.475 frtot tett, évről-évre hasonlóul aránytalan mérvben szaporodik és azok jelenlegi készletének értéke már 20 millió frtra rug, a zárszámadási bizottság elhatároztatni kéri: a pénzügyminister utasittatik, hogy az 1876-ik évi költségvetés bemutatása alkalmával terjeszszen elő a képviselőháznak névszerinti részletes kimutatást a bérhátralékokról, melyben részletezve tüntethessenek ki az állam ebbeli követelései, azoknak miként történt biztosítása, a behajtás iránt tett lépések
