Képviselőházi irományok, 1872. XXIV. kötet • 1021-1053. sz.
Irományszámok - 1872-1048. Törvényjavaslat az arad-kőrösvölgyi másodrendű vasut kiépitése tárgyában
174 1048. SZÁM. l-ső melléklet az 1048. számú irományhoz. Az arad-körösvölgyi másodrendű vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslat indokolása. Azon élénk kereskedelmi forgalom, mely a tiszavidéki első erdélyi és arad-temesvári vasutak közös állomása Arad és ennek termékeny környéke között egyrészt s Arad, Bihar és Zaránd vidéke között másrészt már régóta virágzik könnyebb és állandóbb valamint olcsóbb közlekedés czéljából a beterjesztett engedély-okmány szerint tervezett arad-kőrösvölgyi vasút eszméjének adott életet, mely ekként természet alkotta utján a Fehér-Kőrösvölgyén haladna s folyamodó borosjenői Aczél Péter és érdektársai kérelméhez képest egyelőre 7}f 3 mértföld hosszúságban Borosjenőig, majd később pedig 14 mértföldre Jószáshelyig vezettetnék. A fentebb érintett kereskedelmi forgalmat eddig egy Aradtól Világos, Pankota és Borosjenő városokon keresztül vezető országút közvetíti, mely Zaránd megyét átszelve, Erdély nyugati határszélén Kőrösbánya, Abrudbánya, Zalathna stb. bányavárosokat és a terület gazdag érczhegyeit és bányáit hozza a magyar alfölddel összeköttetésbe. S míg Arad a magyar alföldnek ipar- és kereskedelmi czikkekre nézve elsőrendű piacza az érintett vidékeket ember-emlékezet óta gabona, liszt, bor és egyéb élelmi- és ipar-czikkekkel látja el, addig ez utóbbiak kimeríthetetlen érez- és kőszén-telepeikkel, milyenek három négyszög mértföld kiterjedésben ujabban is lőnek felfedezve nagy kiterjedésű őserdőik, kitűnő mész- és épület-köveik, gazdag marha-állományukkal, az épület-, tüzelő-, szerszámfa, vas-, szénkő- és egyéb építkezési anyag tekintetében vannak hivatva a magyar alföld évenkint szaporodó szükségletét fedezni. Az e részben gyűjtött statistikai adatok a következő eddig már is rendesnek nevezhető forgalmat tüntetik elő az egymásra utalt vidékeknek meglévő kő-utain; nevezetesen: gabona és liszt . 1,138.100 mázsa, gazdászati termények ipar- s kereskedelmi helyi fogyasztási czikkek 374.740 „ tüzelőszer, épületfa 215.600 „ bányatermékek , 85.000 „ mész- és épületkövek 164.600 9 élő állatok 89.000 „ összesen 2,067,040 mázsa. A személyforgalom szintén 170—180.000-re tehető, a mintegy 200.000 lelket számláló területen. Az idézett adatokból legott feltűnik, hogy a fa, szén, vas, épületkő és mésznemü czikkek a rendes évi forgalomban aránytalanul a legkisebb számot teszik, melyekre pedig a magyar alföldnek épen legnagyobb szüksége van, a mi kétségtelenül csak a közlekedési és szállítási eszközök elégtelensége és gyarlóságában találja fel magyarázatát, miután köztudomású, hogy a fa, szén, mész, kő, vas és egyéb bányatermékek, csak kiválóan olcsó közlekedési módozatot képesek a kereskedelmi forgalomban elviselni, a mely pedig az érintett vidékeken jó időben is 8—12 krra rug mázsa és mértföldenkint, rósz időben pedig egyáltalában elviselhetlen magasra emelkedik, mig a tömeges szállítást épen lehetetlenné teszi.
