Képviselőházi irományok, 1872. XXIV. kötet • 1021-1053. sz.
Irományszámok - 1872-1048. Törvényjavaslat az arad-kőrösvölgyi másodrendű vasut kiépitése tárgyában
1048. SZÁM. 175 Ha tehát a tervben lévő vasútvonal nemzetközi fontosságra igényt nem tarthat is, közgazdasági tekintetben mégis országos érdekűnek nevezhető, a mennyiben milliókra menő hold tőkét van hivatva a magyar alföld gazdászati, ipar- és kereskedelmi felvirágoztatására mozgásba hozni és értékesíteni. Máskülönben inkább helyi érdekű voltánál fogva, valamint a kivihetőség könnyítése czéljából a vonal jelen tervezetében csak másodrendű minőségben lesz kiépítendő és létesítése módozataira nézve azon jelentékeny horderejű előnynyel bir, mikép az építés költségeit az érdekelt vidékek önerejükből kívánják fedezni, a nélkül, hogy az eddig szokásos drága pénzbeszerzés siker koczkáztató módjához folyamodnának, buzditó például és úttörőül óhajtván egyszersmind szolgálni az ország közlekedési tekintetben hasonigényü számos más vidékeinek is, melyek különösen olcsó s mindamellett teljesen üzletképes és épen ezért jó jövedelmű másodrendű vasutvonalak építését czélozzák, miután az engedélyesek által az átszelt vidékrészek helyi viszonyaiból kifolyó egységi áruk alapján készített tervek és kiszámítások szerint a tervezett vonal összes építési és üzletberendezési költségei kerekszámban csak 155.000 forintot tennének mértföldenkint. Miután pedig ezen vasútvonal építése az állam semminemű terheltetésével nem jár, mert harmincz évi adómentességen a teheráru árszabás némi csekélylyel magasabb tételein és a kisajátítási jogon kívül semmi egyéb kedvezményben nem részesül, közvetve az állam érdekében fekvőnek is találtuk a folyamodókkal az engedélyezés feltételeit megállapítani s a beterjesztett engedély-okmányt szerkeszteni, melynek valamint az arra vonatkozó törvényjavaslatnak elfogadását, annyival inkább van szerencsénk ajánlani, mert teljes meggyőződésünk, hogy míg egyrészt ezen vasút sikeres létesítésével a vasutépitkezéseknek hazánkban eddig dívott költséges módja gyökeres reformnak nézhet eléje és az önerejéből alkotó egészséges vállalkozási szellem eddig nem ismert mérvben fog tevékenységre ébredni, másrészt bizonyos, hogy minél több ilynemű vasút épül hazánkban, fővasutvonalaink, nevezetesen jelen esetben a tiszavidéki, első erdélyi és arad-temesvári vonalak jövedelmezősége annyival fokozottabb lesz, úgyszintén az ezek irányában elvállalt kamatbiztositási teher és e teher igénybevételének esélye is kevesbedni* nemkülönben a kőutak hiánya miatt számos vidéken az év legtöbb szakaszában tapasztalható s közgazdászati viszonyainkra nyomasztólag ható szállítási nehézségek is megfelelő arányban csökkeni fognak. Budapesten, 1875. május hó 3-án. Péchy Tamás s. k. Széli Kálmán s. k. 3-ik melléklet az 1048. számú irományhoz. Az arad-kőrösvölgyi másodrendű gözmozdony-vasut engedély-okmányának függeléke. Üzletszabályok, melyek által az engedély-okmány 2-ik §-ában emiitett ideiglenes üzletrend némely intézkedései a jelen másodrendű vasútra nézve módosíttatnak.
