Képviselőházi irományok, 1872. XXIV. kötet • 1021-1053. sz.
Irományszámok - 1872-1035. Törvényjavaslat a vasutak épitéséből felmerült kártalanitási követelések kiegyenlitéséről, valamint az állami biztositást élvező pályákon szükséges uj beruházásokról
1035. SZÁM. 95 iránt a volt kormány és az illető vállalkozók és társulatok közt a törvényhozás jóváhagyásának fentartása mellett egyezség jött létre, s végre 47,130.000 frtra rugó kárpótlási igénynek letárgyalása a jelen ministeriumnál maradt fenn. A követelők igényeiket: a) A tervek és a ténylegesen szükségelt munkák közötti különbözetre; b) a kormány által kellő időben ki nem szolgáltatott tervek késedelmezéséből ellátott károkra; c) a terveknek, néha vonalrészeknek a munka folyama közbeni megváltoztatásából eredeti tulépitkezésekre; és d) elemi és előre nem láthatott csapásokra alapították. A ministerium kötelességének tartja ezen igényeket szintúgy, mint a törvényhozás jóváhagyásának fentartásával létrejött egyezségeket, mielőbb ez utóbbiakat magáévá tenné, lelkiismeretesen megvizsgálni s ez irányban már haladt is annyira, hogy egynémelyik iránt még a jelen országgyűlésnek külön előterjesztést tehet, a többiekkel azonban gyors megoldást igénylő más rendbeli feladatainak sokaságával szemközt, még ideje sem volt oly behatóan foglalkozni, hogy előterjesztéseit a rendelkezésre álló rövid idő alatt megtehesse. Másrészt azonban a mini terium ugyancsak az ország pénzügyeinek rendezésére vonatkozólag elvállalt feladata érdekében feltétlenül szükségesnek tartja, hogy az emiitett követelések, mint a múlt korszak maradványai minden késedelem s a kormány és törvényhozás drága idejének minden felesleges vesztegetése nélkül tisztába hozassanak, hogy igy egyrészt a kormány és az ország mielőbb felismerhesse azt, mily teherrel kell még a multat tényeiből folyólag számot vetni; másrészt pedig, hogy e kérdések ép oly gyors, mint beható elintézése folytán a megingott közhitel és bizalom állandóan visszatérjen. Első sorban tehát ezen megfontolás az összministeriumot arra birta, hogy szemközt az országgyűlés közel álló bezárásával, azon rendkívüli, de a közjó által égetően parancsolt eljáráshoz nyúljon, miszerint a benyújtott törvényjavaslat értelmében általános felhatalmazást kérjen e függő ügyek rendezésére. É czélra a ministerium az országgyűlési szünet által nyújtandó időközt erélyesen kívánná felhasználni s e mellett az általános meghatalmazást azon irányban is hasznosíthatónak véli, hogy egyes vállalkozókkal minden kétes jogczim kizárása mellett csakis a teljes jogalappal biró követelésekre nézve előnyösebben egyezhessék ki, mintha az egyezség végleges megerősítése csak hosszabb idő lefolyásával lenne várható. Általában s a nélkül, hogy a még meg nem vizsgált igényekről a kormány érdemlegesen kívánna nyilatkozni, igen valószínű, hogy azok közt vannak egyesek, melyek létezése egyáltalában csak a kormány részéről ily igények megvizsgálása tekintetében tanúsított — különben természetes — készségnek tulaj donitható, mig másoknál az építési végleszámolások által veszélyeztetett társulati részvénytőke szenvedő állapota helyett a jogczim csak formailag van előtérbe állítva, minden körülmények közt azonban bizonyosnak s már az eddigi egyezségek által is igazoltnak tekinthető, hogy a bejelentett igények szembetűnő túlzáson alapulnak. Bármint álljon azonban a dolog, a ministerium csakis sürgős és oly esetekben fog élni a meghatalmazással, midőn az ügy gyors elintézése által az államkincstárra nyilván előny hárul; minden más esetben fen fogja tartani magának, hogy az újra egybegyűlendő országgyűlésnek külön előterjesztéseket tehessen. Hasonló helyzetben van a ministerium az állami biztosítást élvező vasutaknál elkerülhetlenül szükségesekké vált uj beruházások tekintetében is. Ezeket a jelen ministerium a következő stádiumban találta.
