Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.

Irományszámok - 1872-943. Törvényjavaslat az örökség és hagyomány birtokbavételéről s az azzal kapcsolatos jogviszonyokról

943. SZÁM. 61 A 4. és 5. §-hoz. A 4. §. az örökösi nyilatkozat alakszerűségét szabályozza. Miután a törvényjavaslat nem kivan mindenesetben írásbeli vagy szóbeli nyilatkozatot (v. ö. 5. §.) a 4-ik §-ban az írásbeli vagy szóbeli nyilatkozat alakszerűségét szigorúbban kellett meghatározni; mert kétséget nem szenvedhet, hogy az örökösök az 5. §. engedelménél fogva többnyire csak azon esetekben fognak írásban vagy szóval nyilatkozni, a melyekben ezt a hagyatéki adósságokra való tekintetből vagy azért, mivel az örökjog vitássá vált, szükségesnek fogják találni. Ily esetekben súlyos jogi következményekkel van az örökösi nyilatkozat egybekötve, mint ez a törvény 10. §-ból kitetszik. Szükséges tehát, hogy a nyilatkozat valódisága iránt kétség ne támadhasson, azért a nyilatkozatnak legalább is azon alakszerűséggel kell birnia, melyet a törvény a magán okiratokra nézve megkíván. Ezen indokból nem engedhette meg a javaslat azt sem, hogy az örökség elfogadása iránt mindjárt a haláleset felvételénél lehessen nyilatkozni. Ehhez járul, hogy a haláleset rendszerint községi elöljárók veszik fel, kik a törvényt nem tudják, s azért a törvényt többnyire szintén nem tudó örökösöket az örökösi nyilatkozat jogi természetéről felvilágosítani nem képesek, s ha a törvény nekik megengedné az örökösi nyilatkozat felvételét, az örökösi nyilatkozat visszavonhatlanságánál fogva a nyilatkozókra, kik az iránt : vájjon feltétlenül vagy feltételcsen nyilatkozzanak-e örökösnek, felvilágosítást nem nyerhettek, gyakran joghátrány származik. Szóval mivel a nyíltan kifejezett örökösi nyilatkozat a legtöbb esetben nem szükséges, nincs ok, a miért a nyilatkozat kijelentésének módját azonfelül is mi a törvényjavaslat 5. §-ban foglaltatik, könnyíteni kellene. Ellenben tekintettel azon fontosságra, a melylyel az örökösi nyilatkozat azon esetekben bir, a melyekben az a törvény rendeletei szerint szükséges, a felhozott okokból nem tanácsos a kijelentésnek módját kevesebb alakszerűséghez kötni A 4. §-ban figyelmet érdemel még azon rendelkezés, mely szerint az örökösi nyilatkozatot a 100. §. szerint kitűzött határidő alatt a hagyatéki bírósághoz kell beadni vagy ugyanannál kell előterjeszteni. E rendelkezés oka abban fekszik, mivel azon esetekben, a melyekben az Írásbeli vagy szóbeli nyilatkozat szükséges, kell, hogy a nyilatkozat rövid idő alatt a hagyatéki biróság tudomására jusson, s ekként a biróság a leltározást még oly időben elrendelhesse, melyben a hagyatéki vagyonok kipuhatolását az idő hosszúsága még lehetlenné nem tette vagy legalább felette meg nem nehezítette. De azon esetben is, ha az örökjog vitás, a hagyatéki bíróságnak tudomással kell birni az ellentétes nyilatkozatokról, az örökségre igényt tartók érdeke pedig megkívánja, hogy jogczimeiket a biróság a legrövidebb idő alatt megvizsgálhassa, 3 a vizsgálat eredményéhez képest intézkedhessek. Az 5. §. az örökösnek azon cselekményeit is, a melyekből az örökség elfogadására irányult akarat következtethető, örökösi nyilatkozat hatályával bírónak nyilvánítja. Ezen rendelkezés a törvényjavaslat azon két alapelvének folyamánya, a melyik egyike szerint az örökös a vita tárgyát nem képező örökséget önhatalmúlag birtokába veheti, a másik szerint pedig a nyíltan kifejezett örökösi nyilatkozat csak a hitelezők érdekében és ezenkívül még azon esetben szükséges, ha az örökjog több ellentétes érdekű igénylő között vita tárgyát képezi. Az 5. §. második bekezdésében foglalt rendelkezés azért czélszerü, nehogy az ott emiitett cselekvényekből, melyeket a fenforgó körülmények tesznek szükségesekké, s melyek részben az örökség elfogadásának vagy el nem fogadásának szükségszerű előzményeit képezik, az örökség elfogadása legyen következtethető. A 6. §-hoz. A 6. §. a fentebb általában kifejtett indokok alapján a feltétlen és feltételes örökösi nyilatkozatot különbözteti meg.