Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.
Irományszámok - 1872-943. Törvényjavaslat az örökség és hagyomány birtokbavételéről s az azzal kapcsolatos jogviszonyokról
54 943. SZÁM. tökéletlenek. Lehetetlen tehát az örökösödési eljárásról tökéletes s az ország különböző részeiben hatályban lévő anyagi joggal összhangzásban lévő törvényt készíteni a nélkül, hogy maguk az ország különböző részeiben hatályban lévő anyagi jogszabályok a jogtudomány mai állásának megfelelőleg összhangzásba hozatnának; következve szükséges az örökösödési eljárás szabályait kapcsolatba hozni az anyagi jogkeretébe tartozó oly jogszabályokkal, a melyek az örökség birtokbavételét és az azzal kapcsolatos jogviszonyokat a magyar birodalom különböző részeiben egybehangzólag, s a jogtudomány mai állásának megfelelőleg szabályozzák. Ily terjedelmű törvény azonban többé a polgári törvénykezési rendtartás tárgya nem lehet, mert ezen törvény egyrésze az alkotandó magyar polgári törvénykönyv kiegészitő részét képezi. Miért szükséges a perrendtartásnak az örökösödési eljárásról szóló fejezetét teljesen átdolgozni? és az eljárási szabályokat az örökség birtokbavételére s az azzal kapcsolatos jogviszonyokra vonatkozó anyagi jogszabályokkal kapcsolatba hozni, a következőkből bővebben kitűnik. Nem kivan bizonyítást azon állítmány, hogy az örökösödési eljárási szabályoknak, az örökség birtokbavételére vonatkozó anyagi jogszabályokhoz kell alkalmazkodni; mert csak akkor, — ha az anyagi jog meghatározza, mit köteles az örökös vagy hagyományos tenni a végett, hogy az örökséget vagy hagyományt birtokába vehesse, csak akkor, ha az anyagi jog meghatározza, hogy az örökhagyó kötelezettségeinek teljesítését minő intézkedések által biztosithatják az érdekelt felek, csak akkor, ha az anyagi jog az örökös társaknak jogviszonyát ugy egymás között, mint az örökhagyó kötelezettségei tekintetében jogosult személyek irányában meghatározza, csak akkor lehetséges biztosan azon törvényt megalkotni, mely meghatározza, mennyiben és miként köteles a biróság az örökség vagy hagyomány birtokbavételénél közreműködni. A magyar magánjog birói peren kivüli beavatkozást az örökség birtokbavételénél nem ismert; volt ugyan gyámhatósági beavatkozás azon esetben, ha az örökhagyó kiskorúakat hagyott hátra; ily esetben a szolgabíró hivatalból készített leltárt, s a hagyaték biztosításáról is hivatalból intézkedett a kiskorúak érdekében; de ezen biztosítási intézkedésen kivül a bíróságnak peren kívül sem az örökösök, sem a hagyományosok, sem a hagyatéki hitelezők érdekében oly czélból, hogy a valószínű örökös jogi a bitorlók, a hagyományosok és a hagyatéki hitelezők jogai a könnyelmű vagy roszlelkü örökös, egyik örököstársnak jogai a többi örököstársak irányában biztosíttassanak, semmi teendője nem volt. Az örökség az örökhagyó halálával megnyílt; a valódi örökös vagy az, ki az örökjogot csak bitorolta, birói átadás nélkül önhatalmúlag birtokába vehette az örökséget; az ki az örökséghez jogot tartott az ellen, ki az örökséget birtokába vette, a redes elévülési időn belül a nélkül, hogy erre a biróság hosszadalmas tárgyalások után utasította volna, rendes örökösödési perrel léphetett fel; végre a hagyományosok s* hitelezők érdekei biztosítása tekintetében a törvény egyáltalában nem ismert előzetes biztosítási rendszabályokat; azonban azon tulszigoru és még sem elégséges szabályt állította fel, mely szerint az örököstársak az örökhagyó kötelezettségeiért az örökség erejéig határtalan időig egyetemlegesen kötelezvék. Szóval a magyar törvény oly anyagi jogszabályokat, melyek az örökösödési peren kivüli eljárás alapjául szolgálhatnának, nem ismert. Nálunk az örökösödési eljárás 1853. évi május hó 1-je óta honosult meg, a midőn az osztrák hagyatéki eljárás egyidejűleg az osztrák polgári törvénykönyvvel hatályba lépett. Az osztrák polgári törvénykönyv 797.—824. §§. magukban foglalják azon anyagi jogszabályokat, melyek az osztrák hagyatéki eljárásnak alapját képezték. Ezen jogszabályok főelve a magyar jog főelvével homlokegyenest ellenkezik. A 797. §. szerint t. i. azon elv érvényes: „senkinek sem szabad valamely örökséget önhatalmúlag birtokába venni. Az örökjog a biróság előtt tárgyalandó, és a hagyaték átszolgáltatása, az az törvényes birtokbai átadása az által eszközlendő."
