Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.
Irományszámok - 1872-1010. A kereskedelmi törvényjavaslat megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése
1010. SZÁM. 379 lásai pedig ugy a hírlapokban, valamint az enquette jegyzőkönyveinek közzétételével is köztudomásra hozattak; ugy, hogy a javaslat, annak egyes határozmányai s ezeknek indokai a parlament tagjai előtt már ismeretesek voltak, még mielőtt a törvényjavaslat a ház elé terjesztetett volna. Ezen előzmények tették lehetővé azt is, hogy a tisztelt képviselőház által a javaslat átvizsgálására kiküldött alólirt bizottság aránylag rövidebb idő alatt felelhetett meg feladatának. A tárgy minden részleteiben ismeretes lévén, a bizottság tárgyalásai már ezért is gyorsabban haladhattak. Hozzájárul még, hogy ezen tárgyalások csak megerősítették a bizottság tagjainak azon meggyőződését, miszerint a javaslat szakszerüleg helyes mű, mely a tudomány mai állásának valamint a gyakorlati élet követelményeinek és gondosan szemügyre vett hazai viszonyainknak egyaránt megfelel, s hogy igy azon előnyök, melyeket a javasolt törvénynek mielőbbi életbeléptetése nyujtand sokkal nagyobbak, azon. hiányok melyeket az pótolni alkalmas, sokkal égetőbbek, semhogy kifogás alá eshető egyes részletek miatt az egész javaslatnak még ez ülésszak alatt leendő életbeléptetését kérdésessé tenni czélszerü volna. Ezen szempontokból kiindulva, a bizottság csak néhány érdemleges módositványt tett a javaslaton, mely módositványok által a javaslat a bizottság meggyőződése szerint néhány helyes és szükséges intézkedéssel gyarapittatik a nélkül, hogy a javaslatnak helyes alapelvei változást szenvednének vagy organicus szerkezete érintetnék. Azon köztudomású hiányok, melyeket pótolni a javaslatba hozott kereskedelmi törvénykönyvnek rendeltetése, valamint azon vezérelvek, melyekre a javaslat fektetve van, ki vannak emelve a kormány által a javaslattal benyújtott indokolásban; azon indokok pedig, melyek a javaslatnak egyes intézkedéseinél voltak mérvadók, a kormány által egybehívott enquette tárgyalásairól vezetett jegyzőkönyvekben vannak kifejtve, melyek a tisztelt képviselőház tagjai közt kiosztattak. Az alólirt bizottság tehát ezeket a helyütt mellőzhetni véli s csak azon érdemleges módosításokat adja elő és indokolja, melyeket maga részéről iuditváuyoz. Ezen módosítások: I. a részvénytársaságoknál a kisebbségek védelmét czélzó intézkedésekre; II. a külföldi részvénytársaságok itteni működésének feltételeire és III. a vasúti vitelezésnél a viteleZés legrövidebb utjának biztosítására vonatkoznak. I. A javaslat 174. és 175. §§-inak intézkedései a részvénytársaságoknál a kisebbségek védelmét czélozzák. A bizottság teljes mértékben helyesli ugyan ezen czélzatot; szükségesnek látja azonban, hogy egyúttal óvóintézkedések tétessenek, nehogy a kisebbségek védelme egyes intézetek hitelének szándékos megrontására és tőzsde-speculatióra ürügyül szolgálhasson. E végből a bizottság azt indítványozza, hogy a 175. §. azon intézkedése, mely szerint az alaptőke tizedrészét képviselő részvényes vagy részvényesek a társasági üzletkezelés megvizsgálását bizonyos feltételek alatt bármikor követelhetik fentartassék ugyan; az ily vizsgálat elrendelésének feltételei közé azonban az is felvétessék, hogy a vizsgálatot követelő részvényes vagy részvényesek részvényeik letételére köteleztessenek s a letett részvények a vizsgálat befejezéséig a törvényszék által visszatartassanak. Ezen intézkedés egyrészt arra alkalmas biztosítékot nyújtani, hogy vizsgálatot csak valódi részvényesek követelhessenek, kik ebbeli minőségüket részvényeik letételével igazolják, másrészt pedig a részvényeseknek a vizsgálat ideje alatt való visszatartása által megakadályoztatja ezen idő alatt az azokkal való börze-speculatiót, mely a többi részvényesek kárával járna. II. A javaslat 110 — 217. §§. azon féltételeket alapítják meg, melyek alatt külföldi társulatok működésüket fiókintézet vagy ügynökség által hazánkra kiterjeszthetik. 48*
