Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.
Irományszámok - 1872-1010. A kereskedelmi törvényjavaslat megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése
380 1010. SZÁM. E részben a bizottság a javaslat által követelt, a hazai közönség érdekeinek megóvására irányzott feltételeken tul még azt is tartja követelendőnek, hogy a külföldi társaságnak itteni üzlete folytatására szánt tőkéje hazánkban legyen elhelyezve; továbbá, hogy ezen tőkének mennyisége köztudomásra hozassák és hogy ezen, a hazai közönség biztosítására szolgáló tőkének itt maradása az által biztosittassék, hogy a külföldi társaság, mely az ily tőkét az országból részben vagy egészen kivonja, az itteni jegyzékből azonnal kitöröltessék, sőt a külföldi részvénytársaságnak itteni képviselői, kik az itteni üzlet folytatására szánt tőkét más czélra fordítják, vagy az országból kivonatni engedik, fogsággal is büntettessenek. A javaslatnak a külföldi részvénytársaságokra vonatkozó intézkedései tárgyában a bizottság figyelmének arra is ki kellett terjedni, hogy mig a javaslat szerint a külföldi részvénytársaságok itteni üzletének megengedhetősége tárgyában a bíróság határoz; addig van rá eset, hogy külállammal kötött szerződésünk értelmében az e részbeni határozat hozatala világosan a ministeriumra van bizva. A bizottság ennek folytán a külállamokkal kötött szerződések sérthetlenségére való tekintetnek vél kötelességszerüleg megfelelni, midőn a javaslat határozmányait azzal indítványozza megtoldatni, hogy azon esetekben, melyekben az engedély megadása fenálló államszerződések szerint a ministeriumot illeti, ez szintén a javaslatba hozott törvény értelmében intézkedik. A bizottság itt ezen II. pont alatt kifejtett módosításainak a javaslat 211., 212., 217. és 219. §§. szövegében adott kifejezést. III. A vitelezési ügyletre vonatkozó intézkedéseknél a bizottság szükségesnek látta tekintetbe venni azon körülményt, miszerint a vasutak saját pénzügyi érdeküknél fogva azon vannak, hogy a vitelezett áru nem a létező legrövidebb utón, hanem azon irányban viteleztessék, melyben az áru leghosszabb utat tesz az átvető vasút saját pályáján. Ezen eljárás a kereskedelmi forgalom érdekeivel ellenkezhetik, mivel ezek az áruknak a legrövidebb, mert rendesen leggyorsabb és legolcsóbb utón való szállítását igénylik ; miért is a bizottság a fenálló üzletszabálylyal összhangzólag a törvénybe is oly intézkedéseket tart felveendőknek, melyek a vasutakat arra kötelezik, hogy az árut a feladó által kijelölt utón vitelezzék. A bizottság a javaslatnak 395., 403. és 423. §§-ait ezen czélzatnak megfelelőleg módosítva terjeszti a tisztelt képviselőház elé. Ezek után meg kell még jegyeznünk, miszerint a törvényjavaslatnak azon példányai, melyek a képviselőház tisztelt tagjai közt az enquette jegyzőkönyveivel egybekötve szétosztattak, nem egészen egyeznek azon javított példány szövegével, melyet a földmivelési- ipar- és kereskedelmi minister ur a képviselőház elé terjesztett. A különbség jobbára csekélyebb nyomtatási és irálytani hibákban rejlik, melyek csak a ház elé terjesztett példányban vannak javitva; ki kell azonban emelnünk azon körülményt, miszerint a tisztelt képviselőház elé terjesztett példány szövege közt egyrészről s a ház tisztelt tagjai közt kiosztott példányok szövege közt másrészről egy lényeges külöabség is van, még pedig a 2., 8. és 9. §§. szövegében. A 2. §. szövegében ugyanis a kiosztott példányokban „a kereskedelmi ügyek elintézésére hivatott törvényszékek" említtetnek; a ház elé terjesztett példányban pedig a „bíróságok" kifejezés használtatik még pedig javitmányként, tekintettel Horvátországra, hol kereskedelmi ügyekben egyes birák is eljárnak. A 8. és 9. §§. a kiosztott példányokban a kereskedelmi czégbejegyzékekbe történt bejegyzések közzétételére rendelt közlönykényt csak a földm.-, ipar- és keresk. ministerium által kiadandó „központi értesítő* van említve; holott a ház elé terjesztett példányban, jobbitmányként, a Horvát Szlavonországban történt bejegyzések az ottani hivatalos lapban rendeltetnek közzététetni.
