Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.
Irományszámok - 1872-999. Törvényjavaslat az elsőfoku királyi biróságok ujabb szervezéséről
999. SZÁM. 355 Melléklet a 999. számú irományhoz, Indokolása az e, f. királyi bíróságok ujabb szervezéséről szóló törvényjavaslatnak. Az 1871 : XXXII. törvényczikk az elsőfolyamodásu kir. törvényszékek számát 102-ben állapította meg. Ezekhez járult később az 1873: XXVII. törvényczikk folytán a volt határőrvidéki területen felállított 3 törvényszék. Az összes létszám a fiumei törvényszékkel s a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszékkel együtt, jelenleg 107. A törvényhozás e megállapítást nem tekintette véglegesnek. Ugy volt meggyőződve, hogy a végleges megállapításhoz hosszabb, és több irányban részletes, beható tapasztalatok szükségeltetnek. A törvény 7. §-a a szervezés életbelépte utáni két év elteltével, a statistikai adatoknak a törvényhozás elé terjesztését tette az igazságügyminister kötelességévé s kimondotta, hogy mind a bíróságok száma, mind a kerületek beosztása, mind a bírói létszám — ezen adatok alapján lesz véglegesen megállapítandó. Hivatali elődöm megfelelt a törvény e rendelkezésének; a statistikai kimutatások már hoszszabb idő óta a tisztelt képviselőház elé terjesztettek, sőt a harmadik év statistikája is közkézen forog és szétosztatott a törvényhozás tagjai között. A számszerű adatok teljesen constatálták az első szervezés alkalmával át nem tekinthetett viszonyok figyelembevételének, s ezzel többrendü változtatásnak kikerülhetlen szükségességét; mert mig egy-egy törvényszéknél százezernél magasabb számra haladott az évi ügyforgalom: addig a másiknak teendője egy középforgalmu járásbíróságéra sem emelkedett. A szerfölötti különbség a törvényszékek területének kiterjedésében s a népesség számarányában, továbbá a gazdászati és forgalmi viszonyok tüzetesebb tanulmányozása eredményekben igazolták a törvényhozás azon bölcsességét, hogy az első és igy kellő tapasztalatokon nem is alapulhatott szervezetet véglegesnek nem tekintette. Ma eredményekkel, tényekkel állunk szemközt, melyek az ujabb szervezésnél követendő irányelvekre biztos tájékozást nyújtanak. Orvosolni a hiányokat s szorosabb összhangba hozni az uj szervezést a társadalmi s az igazságügyi érdekekkel; ez az elutasithatlan feladat, melyet a tapasztalatok alapján a törvényhozás van hivatva megoldani. Nem a sok bíróság, hanem a jó bíróság az, a mi az állam és társadalom legfőbb követelményének, az igazságügyi érdekeknek megfelel, s ha e kettő egymással nem egyeztethető össze: egy pillanatig sem szabad habozni, hogy a szám leszállítása által elérettessék, a másik — a fontosabb követelmény. A mi törvényszékeink száma a szükségesnél nagyobb, ez tehát jelentékenyen alább szállítandó. Hivatali elődöm már, a jelen évi költségvetésben 20 törvényszék megszüntetését helyezte kilátásba ; sőt több izben kijelentette, hogy a leszállításnak nem ez a véghatára. A jelen törvényjavaslat a törvényszékek számát 107-ről 64-re szállítja le, ezen számba a fiumei törvényszék s a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék is benfoglaltatván. Az ekkénti intézkedést az említetteken felül még egyéb fontos szempontok követelik s indokolják is egyszersmind. 45*
