Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.

Irományszámok - 1872-999. Törvényjavaslat az elsőfoku királyi biróságok ujabb szervezéséről

356 999. SZÁM. Az aránytalanság általában az egész szervezeten érezhető. Magyarország a társországok kivételével 468.2 53 Q mértföld, s mintegy 13 millió lakossal bir. Ezen területen 107 törvényszék van felállítva, mig a monarchia másik részén 521.6 50 D mértföld területen, mely 20,217.531 lakossal bir nem több, mint hatvanöt e. f. törvényszék létezik. Ide járul, hogy nálunk a forgalom nem oly élénk, iparunk nincs annyira kifejlődve, kereskedelmünk nem áll azon fokon, mint amott. Minden, még oly kicsiny törvényszék is, a társas bíróságok nélkülözhetlen apparátusával bir, a mi felesleges kiadatokkal terheli az államkincstárt. Pénzügyi helyzetünk pedig minden téren takarékosságot igényel, — ha szükség: áldozattal is ; annál inkább megtakarítását mindazon kiadásoknak, a melyek nem mulhatlanul szükségesek, a melyek nemesb érdekek feláldozása nélkül mellőzhetők. Igen fontos s a törvénykezés helyessége szempontjából nem mellőzhető tekintet: hogy kevesebb számú törvényszékeket könnyebb ellátni kitűnő bírákkal; sőt néhány gyengébb, de jellemteljes és szorgalmas egyént is könnyebb értékesitni ott, hol a különböző teendők több jeles egyén között oszolnak meg. E mellett a bírák közt nemes verseny támad, s a folytonos eszmesurlódás nemesitőleg és képzőleg hat az egyesekre. Kevesebb számú törvényszékeket lehetséges leend oly székhelyeken szervezni, melyek egyes nagyobb vidékek értelmiségének és forgalmának képezik központját. E körülmény sok irányban érezteti jótékony következményeit. Képzett egyének, emelkedettebb társadalmi igényeikkel könnyen egyeztethetik össze az igazságügyi szolgálatot oly helyeken, hol társadalmi állásuknak és műveltségüknek megfelelő közt találnak; hol könyvtárak s magasabb igényeknek megfelelő intézetek, — továbbá az értelmiségnek — habár kisebb, de élénk gyupontjai léteznek. Az államkincstár, fájdalom, nincs azon helyzetben, hogy a bírák fizetését, hivatásuk magasztosságával kellő arányban szabhassa meg. E helyett a bírósági szervezetnek kell lehetővé tenni, hogy a bíráknak, ha fizetését nem emelheti, legalább kiadásait kevesbítse. Tény pedig, hogy a nagyobb központi székhelyek, melyek feles számú lakásokkal, a gyermekek nevelésére és részben kiképeztetésére tanintézetekkel kínálkoznak, megkönnyítik a tisztviselő gondjait s kiadásoktól kímélik meg, a melyeket messze eső vidéki helyen, fizetéséből nem fedezhetne. Melyek legyenek a fentartandó törvényszékek székhelyei: ennek meghatározását már az 1871. évi törvényhozás jobbnak, czélszerübbnek látta a ministeriumra bizni. A jelen esetben is e székhely és terület megállapításánál ezen mód követése látszik a leggyakorlatiabbnak. Százhétről hatvannégyre szállitván le a törvényszékek száma; már ezen szám maga mutatja, hogy nem mesterkélt a törvényjavaslat azon intézkedése, mely szerint ez uj szervezésnek nyilvánittatik, s mindazon következmények hatályosítása inditványoztatik, melyeket a törvény a bíróságok uj szervezésétől tesz függővé. Az igazságügyminister mélyen érzi, mennyire fontos és drága érdekek forognak itt kérdésben ; de mélyen meg van győződve arról is, hogy fontosságuk nem áll arányban a helyes törvénykezés általános érdekével, az állam és a társadalom e legmagasztosabb feladatával, ezen elsőrendű kötelességével. Egy perczig sem habozhatott tehát abban, hogy az összeütköző érdekek közül melyiknek kell adni a túlsúlyt. Az előbbi szervezés a birói hatalom gyakorlását a közigazgatástól elválasztá, ezen újítás nem volt kivihető áldozat nélkül. Az elv hivei kénytelenek voltak beleegyezni, hogy a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslatba bevétessék azon intézkedés, mely szerint a bírák, a mennyire lehetséges, az illető vidék lakosai közül legyenek alkalmazandók; továbbá, hogy az első szervezés