Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.

Irományszámok - 1872-975. Törvényjavaslat a budapesti magyar nemzeti szinház homlokzatának és bérházának kiépitéséről és az arra szükséges 300.000 frtnyi törlesztési kölcsönnek és a bérház 30 évig való adómentességének engedélyezéséről

975. SZÁM. 269 Az újonnan beépített terület, odaszámítva a színház homlokzatához szükséges részt, azonban a színházépület és két udvar kizárásával 608 négyszögöl. E szerint, ha az építkezés végeredményben 612.000 forintba kerülend, egy négyszögöl négy emeletes kiépítése 1.006 frtba kerülend, ha pedig a költségek 640.000 forintig emelkedendnek, a négyszögöl 1.052 forintba kerülend, mely kiállítási költség megbirálásánál figyelembe veendő, hogy a nemzeti színház homlokzatának, — mely eddigi alakjában nem maradhatott, — kiépítése monumentális, s igy költségesbb stylben történt, melylyel a többi részeknek is arehitektorikus összhangzásba kellé hozatni, s hogy a ház három homlokzattal bír, mi a költségeket szintén szaporítja, de az épületet értékesebbé is teszi. Az építkezésre tényleg kiadatott — a visszatartott biztosítéki százalékok beszámítása nélkül, 1874. deczember végéig . . 261.433 frt volt. 2.j" A fedezet, mely az építkezésekre fordítható, a 2.|- alatt mellékelt kimutatás szerint tesz ...... ebből levonván a városligeti telekért felvett . marad a színházi alapokból, az építkezésre fordítható összegként Szemben az eddigi ...... kiadással, marad tehát 1875. évi január 1-én rendelkezésre Feltéve, hogy az építési végleges költségek . teendnek, ebből már 1874. év végéig .... fedeztetvén, marad még fedezendő . . . mely költség a következő összegekből fedezhető: a) az alapokból 1875. január 1-én maradt . b) a felveendő kölcsön által c) a nemzeti színház tartozásai közt előforduló, és az összesített felkelési alapnak egyelőre ki nem fizetendő . Összesen 384.172 forint. Minthogy azonban az építkezés előreláthatólag nem fog 640.000 forintba kerülni, ezen összeg az építésre nem fog teljesen igénybe vétetni. Az építkezés befejezésére szükséges kölcsönt azért kérem kerekszámban 300.000 írtban megállapittatni, illetőleg annak felvételére magamat az alábbi módozatok szerint felhatalmaztatni, mert a jelenlegi nyomott pénzviszonyok között a városligeti telket csak kárral lehetne értékesíteni, miért czélszerünek s a színházi tőke-vagyon érdekében fekvőnek tartom az eladást egyelőre függőben tartani, s a kedvezőbb pénzviszonyokat bevárni, addig pedig az innen várt pénzösszeget kölcsönnel fedezni. A városligeti telekre nézve, mely a városligeti fasor és a Daaijanich-utcza közt mindkettőre homlokzattal fekszik, még a következőket szükséges megjegyeznem. E telek, mint a hivatali elődöm által a képviselőházhoz intézett jelentésben is előadatott, s mely 2.400 Q ölből áll, vétetett 96.000 forinton, az átiratási költség tett 3.000 forintot, az arra épített festőterem , . . . . . 43.000 „ Összesen 142.000 forint. A telek vételára négyszögölenként épület nélkül 40 forint volt, s jelenleg a nyomott árak s pénztelenség közepette és több mcghalgatott szakértő véleménye szerint — ha az uj, szilárd anyagból épült, s könnyen vendéglő helyiséggé vagy lakházzá átalakítható emeletes festőterem is a telek árba számíttatik — négyszögölenként 50 frttal értékesíthető, a mi 120.000 forintnak felel meg. . 439.895 forintot, . 124.752 n cent . 315.143 forint. . , 261.433 forintnyi . 53.710 forint. . 640.000 forintot . 261.433 forint . . 378.567 yi 53.710 a '* 300.000 » az össze20.462 5)