Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.

Irományszámok - 1872-975. Törvényjavaslat a budapesti magyar nemzeti szinház homlokzatának és bérházának kiépitéséről és az arra szükséges 300.000 frtnyi törlesztési kölcsönnek és a bérház 30 évig való adómentességének engedélyezéséről

266 975. SZÁM. A kerepesi és országút szegletén, a színház tőszomszédságában létezett Westermeyer-féle ház 1869-ben vétetett meg a nemzeti színház országos alapja részére; ezen ház megvételének indokairól a kellő felvilágosítást nyújtja azon jelentés, melyet az akkori belügyminister a felügyelete alatt állott közalapokról, s igy a nemzeti színház alapjáról is 1869-ben összeállittatott, s mely nyomtatásban megjelenvén, a képviselőház tagjai közt szétosztatott; továbbá azon jelentés, melyet hivatalbeli közvetlen elődöm a nemzeti színház törzsvagyonát tüzetes előtüntetésére 1873. évi február hóban a képviselőházhoz intézett, s mely annak tagjai között szintén szétosztatott. E házvétel indokai főleg arra vezethetők vissza, hogy a színháznak szertára a határos füvészkert területén, és pedig fából alkotva állott, melyet tüzrendőri szempontból, ott sem a város, sem a telek tulajdonosa, az egyetemi alap tovább megtűrni nem akart, s melyet onnan okvetlenül el kellé távolítani. Ily körülmények között kedvező körülmény volt, hogy a kérdéses szegletház épen azon időben eladatni szándékoltatott, mit ugy az akkori intendáns, valamint a színházi bizottság azon kérelemmel siettek a be lügyministernek feljelenteni, hogy ezen házat a színház részére lehetőleg vegye meg. Ezen jelentés és egy ad hoc összehívott bizottmánynak javaslata folytán történt e háznak a hozzátartozó magtárral való megvétele 180.000 frtért, mi által elnézve a telkek árának emelkedése folytán alaposan reményelhető folytonos értéknövekvéstől egyrészről a színház igényeinek kielégítése eszközöltethetett, másrészről a színház azon kézzelfogható hátrányoktól is megszabadult, melyek azt az által érték volna, ha e ház idegen kézre került volna. Ezen ekkép megvásárolt telek felépitése a következő okokból vált szükségessé. Az ezen telken álló épületek egy része két ízben leégett 1871. év szeptember 13-án és 1872. év augusztus 27-én, s a leégett helyiségnek újból felépitése vagy helyreigazítása a város által annak, a ministeriumhoz tett jelentése szerint, nem engedtetett meg. Ezen épületek leégése óta a színházi bérháznak addig 9.000 frtra menő évi jövedelme tetemesen alábbszállt, ezenkívül pedig gondoskodni kellett az addig ott felállított festőterem más elhelyezése iránt. Kivánatosnak mutatkozott ezen telek rendszeres felépitése azért is, hogy miután a főváros emelésére oly nagy összegek fordíttatnak, s épen azon helyen, hol ezen régi épület állott, nagy költséggel két boulevard készült, ne maradjon a főváros ezen díszes helyén egy rozzant, félig leégett épület, s mert épen ezen két boulevard elkészülte által ezen telek oly értékessé vált, hogy azt annak felépitése által a színházi alap részére jövedelmezővé tenni pénzügyi tekintetnél fogva is előnyösnek mutatkozott. Ezek figyelembevételével egy építési terv elkészítésével Szkalniczky Antal építészt bíztam meg, s pedig azért választottam őt, mert általánosan elismert képessége mellett azon körülmény is ajánlatossá tévé, hogy a szomszéd egyetemi telken tervezett közoktatási intézetek iránti tervkészítés közoktatásügyi t. ministertársam részéről is reá lévén bízva, ő leginkább volt azon helyzetben, hogy ezen egymás mellett fekvő épületekre nézve az architectoricus összhangzást érvényesítse s fentartsa. Ez előzmények alapján készült azon terv és költségvetés, mely a városi hatóság, a közmunkatanács és a közlekedési ministerium részéről megvizsgáltatott és helybenhagyatott. • Ezen tervet és költségvetést a ministertanácsban 1873. évi november 17-én bemutatván, az ezen előterjesztésemet helyeslőleg tudomásul vette, s engem felhatalmazott, hogy a színházi bérháznak az előadott módon leendő kiépittetése iránt intézkedjem. Arra, hogy az épités az 1874. év tavaszán kezdessék meg, még két körülmény volt befolyással ; egyik az. hogy ezen évben ugy az építési anyagok, valamint a munkadijak sokkal olcsóbbaknak mutatkoztak az előbbeni évekéihez hasonlítva, s ezen kedvező körülményt a színházi alapok kárával felhasználatlanul hagyni nem kívántam; a másik figyelmen kivül nem hagyható körülmény pedig az volt, hogy az építkezés foganatosítása által az általános munkahiányon lehetőleg segítve legyen.