Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.
Irományszámok - 1872-975. Törvényjavaslat a budapesti magyar nemzeti szinház homlokzatának és bérházának kiépitéséről és az arra szükséges 300.000 frtnyi törlesztési kölcsönnek és a bérház 30 évig való adómentességének engedélyezéséről
975. SZÁM. 267 Áttérek most az ügy némely ré szleteire, melyeket a kérdés felderítésére előadni szükségesnek tartok. •j. Az 1 j. alatt mellékelt részletesen összeállítót épitési költségvetés szerint, mint azt vizsgálat után a közlekedési ministerium megállapitá, az összes épitési költség eredetileg 648.087 írttal volt előirányozva. Ehhez járul azon fizetés, mely a kötött szerződés szerint az általános és részletes tervek készítéséért, s az építkezések felelős vezetéseért Szkalniczky Antal műépítésznek jár, s mely .... ....... 33.000 „ lett megállapítva, mihez képest az eredeti költségvetés szerint az előirányzott főösszeg . 681.087 frt. Minthogy azonban ugy az épitési anyagok és munkabérek tetemesen alábbszálltak, bizton reményelhettem, hogy e munkálatok a költségvetésnél olcsóbban lesznek eszközölhetők. E nézetemet a tények kellőleg igazolták. Nevezetesen a munkavezető műépitészszel az idézett szerződést akként kötöttem meg, hogy az épitési összes költségek — az ő dijait oda nem számítva — 600.000 írtnál többe ne kerüljenek, s hogy előre nem látható rendkívüli körülmények közt az összes költségek saját dijain kívül 620.000 irtot semmi szín alatt felül ne múljanak, mert minden többletért ő erkölcsileg és anyagilag felelős lévén, a többlet járandóságába fog betudatni, sőt egyéb vagyona is igénybe fogna vétetni. E szerint az épitési költség maximuma . . . . . . . 620.000 frt, a művezető épitési dija . . . . . . . . . . . . 33.000 „ s a semmi szin alatt át nem hágható épitési költség maximuma . . . . 653.000 „ E helyütt meg kell említenem, mi alapon szabtam meg a műépités összes dijait 33.000 forintban. A fővárosi közmunkatanács által a helyi viszonyok és szokások alapján a főváros részére az 1870. évi X. törvényczikk rendelete folytán kidolgozott, jelenleg a városnál lévő középitési rendszabályok 190. §-a szerint az esetben, ha a felek közt szerződés nem létezik, emlékszerü (monumentális) épületeknél a tervezőnek a terv és költségvetés készítéséért a költségvetésnek l 1 /2% ) az építkezést vezetőnek pedig 3V 2 %j összesen tehát 5% jár. Ez 648.000 írtnál 32.400 irtot tenne, s igy én csak hat száz forinttal biztosítottam a művezető részére többet, mint ezen szabály szerint járna, mit azonban bőven kiegyenlítettem azzal, hogy az épitési költség-maximumot meghatároztam, s a művezető építész járandóságát nem az épitési összeg után járó százalékban, hanem egy átlagos öszszegben állapítottam meg, s igy gyökeresen elejét vettem annak, hogy az épitési költségek szaporítása által a százalékban kifejezett jutalom ne emelkedjék, s a művezetőtől minden önérdek elvétessék az épitési költségeket, különféle, könnyen található ürügyek alatt szaporítani, s ez által a járandosági százalékot is emelni. E tekintetben ugy vagyok meggyőződve, jobban biztosítottam az építő alap érdekeit, mintha a dívó eljárást követtem volna. Visszatérve a tulajdonképeni épitési költségekhez, azon helyzetben vagyok, hogy oly adatokat sorolhatok fel, melyek azt bizonyítják, hogy az építkezésnél tényleg tetemes megtakarítások eszközöltettek, nevezetesen: Az előirányzat Tényleg kiadatott Megtakarítás a munka Kőmives- és kőfaragó-munkánál . . 389,524 forint, 325,000 forint, 64,524 forint. Ácsmunka . . . ... 37.992 „ 24.695 „ 13.297 „ Bádogos . . .... . 12.822 „ 12.020 „ 802 „ Palakő . , . , . . 6.986 .., * 6.113 „ 873 „ 34* .
