Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.
Irományszámok - 1872-969. Törvényjavaslat az Oroszországgal 1874. évi október 15-én a közönséges büntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött államszerződés tárgyában
238 969. SZÁM. ezzel egyenlő erejű bírói intézkedés előmutatása alapján eszközöltetik, kitüntettetvén egyszersmind a vád tárgyát képező büntetendő cselekvények minősége és foka, valamint megnevezésük és a büntető-törvénykönyvnek ezen tényekre alkalmazandó és a kiadatást kivánó országban érvényben lévő czikke. Az okiratok vagy eredetiben, vagy hiteles másolatban a kiadást kérő országnak valamely törvényszéke vagy egyéb illetékes hatósága által állitandók ki. Egyidejűleg ezzel, ha lehetséges, a kiadandó egyénnek személyleirása, vagy bármely más az azonosság megállapítására szolgáló adatok is megküldendők. A megszökés veszélyének elhárítása végett megállapíttatik , hogy a kiadatásra felszólított kormány a vádlott azonnali letartóztatása iránt intézkedik, mihelyt az ezen czikkben megjelölt okiratokat megkapta, fenmaradván azon joga, hogy a megkeresés érdemére nézve később nyilatkozhassak. X. czikk. Valamely egyén előleges letartóztatása, a II. czikkben elősorolt bűntettekért nemcsak a IX. czikkben felemlített okiratok bemutatása alapján foganatosítandó, hanem az elfogatási parancs létezéséről posta vagy távirat utján érkezett tudósítás alapján is, mindamellett azon feltétel alatt, hogy e tudósítás diplomatiai utón azon ország külügyministeréhez fog intéztetni,a melynek területére a vádlott menekült. Ha a megkeresés az egyik szerződő fél valamely bírósága részéről közvetlenül a másik fél bírói vagy közigazgatási hatóságához érkezik : az elfogatás e hatóság határozatátál függ; azonban ezen hatóság köteles haladék nélkül mindazon kihallgatásokat és nyomozásokat eszközölni, a melyek az azonosság és a büntetendő cselekvény bizonylatainak megállapítására vonatkoznak és nehézségek esetében a külügyministerrel azon indokokat közölni, a melyek a megkeresett letartóztatás elhalasztására birták. d'accusation, d'un mandat d'arrét ou de tout autre acte, ayant la mérne force, que ce mandat et incliquant également la nature et gravité des faits poursuivis, aussi que leur dénomination et l'article du code pénal appliquable á ces faits, en vigueur dans le pays qui demande 1'extradition. Les actes seront delivrés en originál ou en expedition authentique, sóit par un tribunal, sóit par toute autre autorite conipetente du pays qui demande 1'extradition. On főuraira en mérne temps, s'il est possible, le signalement de l'individu réclamé ou toute autre indication de nature á en constater Tidentité. Afi d'éviter tout danger de fuite, il demeure entendu, que le Gouvernement auquel la demande d'extradition aura été adressée, procédera dés que les documents indiqués dans cet article lui auront été remis a l'arrestation immédiate du prévenu, sauf á se prononcer par la suite au sujet de la dite demande. Article X. L'arrestation provisiore d'un individu pour l'uu des faits prévus dans l'article II, devra étre effectuée non seulement sur l'exhibition d'un des documents mentionnés á l'article IX, mais — également sur avis transmis par la poste ou par télégraphe, de l'existance d'un mandat d'arrét, á la condition toute fois, que cet avis sera réguliérement donné par voie diplomatique, au Ministére des Affaires Entrangéres du pays sur le territoire duquel í'inculpé se sera réfugié. L'arrestation sera facultative, si une demande, émanant d'un tribunal de l'une des Parties contractantes directement parvenue á une autorite judiciaire ou administrative de l'autre, mais cetté autorite devra proceder sans délai á tous interrogatoires et investigations de nature á vérifier l'identité ou les preuves du fait in eriminé, et en cas de difficulté, communiquer au Ministére des Affaires Etrangéres les motifs, qui l'auraient portée á surseoir á l'arrestation réclamée.
