Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.

Irományszámok - 1872-969. Törvényjavaslat az Oroszországgal 1874. évi október 15-én a közönséges büntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött államszerződés tárgyában

236 969. SZÁM. V. czikk. Article V. A kiadatásnak helye nincs: 1. ha ugyanazon büntetendő cselekvény miatt követeltetik, a mely miatt a kiadatni kért egyén azon országban, a mely a kiadatás iránt megkerestetett, büntetést áll vagy állott már ki, vagy a mely miatt üldöztetett és felmentetett. 2. ha a kiadatási megkeresés indokául szolgált büntetendő cselekvény tekintetében a bűnvádi eljárásnak vagy a büntetésnek elévülése azon ország törvényei szerint, a mely a kiadás iránt megkerestetett, már beállott. VI. czikk. Ha magas szerződő felek valamely alattvalója egy harmadik államban a II. czikkben elsorolt büntettek vagy vétségek egyikét elkövetvén, a másik fél területére menekült, a kiadatásnak helye lesz, ha az érvényben lévő törvények alapján az illető ezen ország bíróságai által nem büntetendő, és azon feltétel alatt, ha azon ország kormánya részéről, a hol a büntetendő cselekvény elkövettetett, kiadása nem követeltetik, vagy ha ott el nem ítéltetett vagy ha a büntetést, a melyre elitéltetett, ki nem állotta. Ugyanezen szabályok tartandók meg azon idegen irányában, a ki az előbb emiitett körülmények között, a fentebb elsorolt büntetendő cselekvényeket a magas szerződő felek egyik alattvalója ellen követte volna el. VU. czikk. Ha az elitélt vagy vádlott a szerződő felek államaiban idegen, a kiadatásra kötelezett kormány a hozzá intézett megkeresésről értesitheti azon állam kormányát, a melyhez a kiadatni kért egyén tartozik, és ha ezen kormány a maga részéről az elitéltet vagy vádlottat saját törvényszékei által leendő elitélés végett kívánja kiadatni: a kiadásra felszólított kormány tetszése szerint vagy azon L'extradition n'aura pas lieu : l-o lorsqu'elle sera demandée a cause de la mérne infraction, dönt Findividu réclamé subit ou a déjá subi la peine dans le pays, auquel l'extradition a été demandée ou pour laquelle il y aurait été poursuivi et acquitté ou absous. 2-o sí, a l'égard de l'infraction, qui a motivé la demande d'extradition, la prescription de l'action ou de la peine est aquise d'aprés les lois du pays, auquel l'extradition est demandée. Árticle VI. Si ui sujet des Hautes Parties contractantes, ayant commis dans un tiers Etát un des crimes ou délits énumerés a l'article II. se sera réfugié sur le territoire de l'autre Partié, l'extradition en sera accordée, lorsque, d'aprés les lois en vigueur, il ne serait pas justicíable par les tribunaux de ce pays et á condition qu'il ne sóit pas réclamé par le Gouvernement du- pays oú l'infraction a été commise, ou qu'il n'y ait pas été jugé, ou n'ait pas subi la peine á laquelle il aurait été condamné. Les mémes régles seront observées pour l'étranger, qui aura commis, dans les circonstances ci-dessus j indiquées, les infractions susdites contre un sujet de l'nne des Parties contractantes. Article VII. Lorsque le condamné ou le prévenu est étranger dans le pays des Parties contractantes, le Gouvernement qui dóit accorder l'extradition pourra informer celui du pays, auquel appartient l'individu réclamé, de la dernande qui hű a été adressée et si ce Gouvernement réclamé a son tour l'accusé ou le prévenu pour le fairé juger par ses tribunaux, celui auquel la demande