Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.
Irományszámok - 1872-943. Törvényjavaslat az örökség és hagyomány birtokbavételéről s az azzal kapcsolatos jogviszonyokról
943. SZÁM. 99 által elvon, a leltár jogkedvezményét elveszti — elegendően biztosítja. Ezen esetben tehát nem a leltár kiigazítása a fődolog; az a hitelezőre nézve egészen közömbös, bejön-e a leltárba az elrejtett vagy eltitkolt tárgy; neki az eltitkolást vagy elrejtést kell bebizonyítani, s ha bebizonyította, az örökös egész vagyonából követelheti kielégítését. Az elrejtés vagy eltitkolás bebizonyítását azonban nem lehet a leltár kiigazítása iránti tárgyalásra utalni. Ha az eltitkolás vagy elrejtés esete fen nem forog, akkor csak azon eset lehetséges, hogy valamely tárgy azért nem vétetett fel a leltárba, mivel kétséges volt, vajon az örökhagyó tulajdona volt-e. Ezen esetben semmi eredményre nem vezethet a leltár kiigazítása iránti tárgyalás; a hitelezőnek, ha ily tárgyból kívánja kielégítését, igényét csak a törvény rendes utján lehet akár az örökös, akár azon harmadik személy ellen, kinek birtokában az állítólag az örökhagyót illető tárgy létez, érvényesíteni. Nem szükséges a leltár kiigazítása végetti tárgyalás az örökösök érdekében sem, mert ezek irányában a leltár jogi következménynyel nem bír; nekik az örökösödési eljárás folyamában örökösödési jogukat kell igazolni, s ha ezt igazolták, az örökhagyó joga reájuk száll át; s mihelyt örökösödési bizonyítványt nyertek, az örökhagyó jogait harmadik személyek irányában érvényesíthetik. Azon esetben, ha az örököstársak nem egyérdeküek — a mi gyakran megtörténik — ha például az örökhagyó hátrahagyott házastársa valamely tárgyról azt vitatja, hogy az nem tartozik az örökséghez, hanem az ő tulajdona, vagy ha ugyanezt egyik testvér vitatja a többiek ellenében, vagy végre, ha az örököstársak közül többen azt vitatják, hogy az egyik örököstárs kizárólagos birtokában lévő tárgy a hagyatékhoz tartozik, minden esetekben a vita kiegyenlítése végett a leltár kiigazítása iránti tárgyalást megengedni, — csak az örökösödési eljárást késleltetné ok nélkül. Akár 1.000, akár 10.000 frt volt az örökhagyó hagyatéka, az örökösödési bizonyítvány kiadására nézve különbséget nem tesz ; az örökösödési bizonyítvány kiadható akkép, hogy az örökhagyó hagyatéka például felében a hátrahagyott házastársát, felében annak gyermekeit vagy négy egyenlő részben annak gyermekeit, vagy 1 / 3-ad részben a hátrahagyott házastársat, 2 / 3-3L& részben az örökhagyó négy gyermekét négy egyenlő részben illeti. Ha több a hagyaték, az egyes hányad több, ha kevesebb a hagyaték, az egyes hányad kevesebb lesz. Az osztályrész kimunkálása az osztályos intézkedésre tartozik; ha az örököstársak a felosztandó vagyon mennyiségére nézve meg nem egyezhetnek, a birói segélyhez fognak folyamodni, s a 119 — 122. §§. szerint a bíró fogja a vitát vagy békésen kiegyenlíteni, vagy ideiglenesen elintézni. A 110 —112. §§-ok rendelkezései a 19., 22. és 40. §§-ok rendelkezéseiből folyván, indokolást csak annyiban kívánnak, a mennyiben sem a 19., sem a 40. §-nál még nem indokoltatott annak szüksége, miért kivan a. törvényjavaslat a mulasztással egybekntött jogi következmény beálltához oly bírósági végzést, mely a jogi követvezmény beálltát kimondja. Ennek oka az, mert a törvényjavaslat 136. §. csak a felebbvitel elmulasztásának igazolását engedi meg. A mulasztás tehát helyrehozhatlan lévén, a legnagyobb óvatossággal szükséges eljárni, nehogy az önhibáján kívül mulasztó fél jogsérelmet szenvedjem, másrészről kívánatos, hogy a hagyatéki biróság biztos alapon járjon el, azért szükséges, hogy mielőtt a mulasztás folytán tovább folytatná eljárását, a mulasztás jogérvényesen megállapittassék, nehogy azon esetben, ha mulasztás nem történt, később az egész eljárás megsemmisíttessék. A 113. §. rendelkezései szükségszerű folyománya a 101-dik §-ban foglalt rendelkezéseknek. A 114. és 115. §§-ban foglalt rendelkezések azok után, mik a bevezetésben és az I.rész, különösen a 23. §. indokolásában felhozattak, bővebb indokolást nem kivannak. A 116. §-ban foglalt rendelkezés magában érthető. A 117. §. három első pontjában foglalt rendelkezések a 23. és 66. §§-okban foglalt rendelkezésekből folynak. 13*
