Képviselőházi irományok, 1872. XXII. kötet • 921-939. sz.

Irományszámok - 1872-925. Törvényjavaslat a Budapest főváros területén a jelen törvény kihirdetése után 1877. augusztus 1-ső napjáig kiépitendő házak és a főközlekedési sugárutnak legkülsőbb részét szegélyző villák és nyaralók adómentességéről

76 925. SZÁM. E tényezők egyike kétségkívül a házadómentességek kedvezményének kiterjesztésében rejlik. Igaz, hogy az adómentességi kedvezménynek kitágítása által az államkincstár némi veszteséget szenved, a mennyiben az ezen kedvezményben részesített adótárgyak később kerülendnek adó alá; de másrészt az is igaz, hogy ezen adótárgyak nagy része a kedvezmény megadása nélkül nem is keletkezett volna, s hogy az államkincstár által szenvedett veszteséget pótolja azon gyarapodás, mely az ipar és általában a nemzeti vagyon közvetlen fejlesztése folytán a lakosság adóképességében áll elő. A szóban lévő kedvezményt a házadóról szóló 1868: XXII. törvényczikk 24. §-ának rövid időre szorított kivételes módosítása mellett akként vélném létesíttethetni, a mint ez a törvényjavaslat 2.. 3. és 4. §§-ban körüliratik. Rövid időre szorítandó a kérdéses adózási kedvezmény; mert a törvény czélja épen az, hogy most a legközelebbi időben fokoztassék a fővári lakosság kellő foglalkoztatása végett az építkezési hajlam, s reménylhető lévén, hogy a jelenleg fenálló közgazdasági viszonyok időjártával mégis javulni fognak, ezen javulás bekövetkeztével azon jelentékeny adózási kedvezméiry, melyet e törvényjavaslat engedélyez, nem lenne többé indokolható, s akkor megszüntetendő is lesz. Az időt, melyre az adózási kedvezmény kiterjed, mintegy két évre vélem megszabandónak; mert ezen idő elégséges arra, hogy nagyobb épületek is annak lefolyása alatt lakható állapotba helyeztessenek : s mivel azonban azon esetben, ha ezen kedvezményi idő véghatárául a törvény kihirdetésétől számított két év mondatnék ki. megtörténhetnék, hogy ezen határidő épen a téli hónapokra esnék, midőn Budapesten lakás-változtatások nem történnek, azért czélszerübbnek véltem a kedvezményi időnek határát határozottan kijelölt oly napra tűzni ki, melyen Budapesten a lakás-változtatások történvén, az illető uj épületbe, ha lakhatóvá vált, a lakók már be is költözködhetnek. A mi a 2. §-ban foglalt rendelkezéseket illeti, az ott emiitett külön városrészekre nézve az adómentességi kedvezményt illetőleg fokozatot állítani fel azért véltem czélszerünek, mert ugy a telkek ára, mint az építkezési költség kétségen kívül nagyobbak a főváros azon részeiben, melyek a 2. §. a) pontja alatt említtetnek, mint azokban, melyekre a b) pont vonatkozik: s e felett nagyobb épületek keletkezése, és így több munka a fővárosi lakosság számára. — mi főczélja ezen törvényjavaslatnak, — inkább az a) pont alatt emiitett városrészekben várható, mint azokban, melyek a b) pont alatt soroltatnak fel, s más tekintetek is követelik, hogy az építkezések első sorban a fővárosnak azon részeiben mozdittassanak elő, melyek a fővárosnak a forgalom, kereskedés, közigazgatás s társadalmi élet gyülhelyeit magába foglaló központját képezik. A 3-ik §-ban a földig lerontott épületek helyett állítandó uj épületekre rövidebb ideig tartó adózási kedvezmény engedélyeztetik, mint azokra nézve, melyek a 2. §-ban foglaltatnak. Ezen rendelkezésnek oka az, hogy midőn egészen uj épületek vagy épületrészek építése által uj adótárgyakat nyer az állam, a nélkül, hogy a meglévőkből valamit veszítene: azon esetekben, midőn fenálló épület helyett állíttatik fel uj, elveszti az állam ezen adót, mely a fenállott épülettől annak lerontásáig fizettetett, s azért a veszteségnek némi pótlását az adózási kedvezménynek rövidebb időre szabásában jogosan is, méltányosan is keresi. A 4. §. szerint a fővárosnak a 2. §-ban nem emiitett részeire nézve az adómentességet illetőleg az eddigi törvényes intézkedések hagyatnak meg. Azon véleményben vagyok ugyanis, hogy ezek azon kisebb épületekre nézve, a melyeknek kiépítése a főváros ezen részeiben várható, tekintve azt, hogy ott a telkek olcsóbbak s az építési költség is kisebb, az építkezési hajlam élénkítésére, ha ez egyéb okoknál fogva érvényesíthető, elégségesek. Ezen szakaszban van kimondva az is, hogy a főváros szegényebb sorsú lakosainak számára építendő úgynevezett munkás-házak a községi adó fele részétől 10 évig mentesítve lesznek. Ezen üdvös intézkedés a főváros bizottsági közgyűlésének határozatán alapszik: azt mindazonáltal az illető \