Képviselőházi irományok, 1872. XXII. kötet • 921-939. sz.

Irományszámok - 1872-925. Törvényjavaslat a Budapest főváros területén a jelen törvény kihirdetése után 1877. augusztus 1-ső napjáig kiépitendő házak és a főközlekedési sugárutnak legkülsőbb részét szegélyző villák és nyaralók adómentességéről

925. SZÁM. 77 építkezők teljes biztosítása végett az 1871 : XLII. törvényczikk hasonló intézkedésének példájára a törvénybe is felveendőnek véltem. Az 5. §. épségben hagyja ezen adózási kedvezményt, mely a külső nagy köruton és a sugárúton emelendő építményekre nézve az 1871: XLII. törvényczikk által engedélyeztetett. Elég nagynak vélem ezen kedvezményt arra, hogy azon területekeh az építkezési hajlamot előmozdítva, sőt ezen kedvezményt a pénzben kifejezhető előnyök tekintetében nagyobbnak vélem annál, melyet az általam beterjesztett törvényjavaslat indítványoz, s azért nem tartom szükségesnek, sem czélszerünek, hogy az emiitett főközlekedési utakra oly kedvezmény terjesztessék ki, a melynél nagyobbnak az ott építkezők már különben is birtokában vannak. Ugyanezen szakasz végpontjában 1871: XLII. törvényczikk 8. és 9. §-ainak törvény általi értelmezése azért vált szükségessé, mert a 8. §-ban említett adókedvezmények egyik feltételéül az uj épületek 48 láb magassága lévén felállitva, kétely támadhat, s valóban támadt is az iránt: vájjon az utóbbi ;.zakasz rendeleténél fogva részesitendők-e a szóban forgó adókedvezményben azon villaszerű vagy nyaraló épületek is, melyek az 1870: X. törvényczikk értelmében a sugárút kiépítése •módjának megállapítására hivatott fővárosi közmunkatanács által hozott, s annak idejében az országgyűlés elé is terjesztett határozat szerint a sugárútnak a körtér és városliget közötti legkülsőbb részében építendők. Minthogy azonban ezen villák és nyaralók már természetüknél fogva nem bírhatnak kétemeletes épületek magasságával: 1871: XLII. törvényczikk 8. és 9. §§-ainak szószerinti értelmezése azonban e részben mégis némi kételyt hagy fenn, annak elhárítására most, midőn némely fővárosi építkezéseknek adómentességéről különben is törvény alkotandó, egyidejűleg 1871: XLII. törvényczikk emiitett §§-ainak értelmezése iránt is törvényhozási utón intézkedni indokoltnak vélem. A mi az értelmezés módját illeti: tekintve, hogy a törvényhozás a szóban lévő adókedvezményeket csakis azon czélzattal engedélyezte, hogy ez által a sugárút kiépítése gyorsittassék és általában lehetővé tétessék: szükséges, hogy az adókedvezmény a villák számára is biztosíttassák, mert ezek nagyobb kerti területeken lévő kisebb házak vagyis családi lakok lesznek, melyek jövedelmezőség szempontjából a nagyobb szabású rendes lak- és bérházakkal párhuzamba nem tehetők, és melyekre nézve azt, hogy mielőbb kiépüljenek, közegézségi szempontok, s a sugárúti építkezések végbefejezése siettetésének tekintete is kívánatossá teszik. A törvény végrehajtásával a 6. §-ban a pénzügyi és belügyi ministerek bízatnak meg; azi utóbbi a községi adópótlékra adott kedvezményt illetőleg. Budapest. 1875. januárhó 8-án. Ghyczy Kálmán s. k.