Képviselőházi irományok, 1872. XXI. kötet • 867-920. sz.

Irományszámok - 1872-903. Törvényjavaslat a kézbesitő közegekre vonatkozó törvényes intézkedése módositásáról

903. SZÁM. 173 Az 1871. LI. törvényczikk alkotásakor egyik intentió az volt, hogy birósági székhelyeken minden birói határozat a birósági végrehajtók által a megszabott dij mellett fog kézbesittetni. — Ez intentió megvalósításának nehézségei nem sokára kitűntek. Az Írásbeli eljárás alakszerűségei mellett felette terhesnek látszott, hogy a felek minden határozat kézbesítéséért dijt fizessenek; a bíróságok része ennélfogva a birói határozatok nagy számát hivatalszolgák által s dij nélkül rendeli kézbesittetni. A birói székhelyeken kivül eső községekben közvetlen érintkezés a bíróságok és községi tisztviselők közt rendszerint fenn nem állott. A bíróságok kézbesítés végett a törvényhatóságok tisztviselőit keresték meg. Azért is, mert a régi gyakorlattal ez eljárás egyezett meg legjobban, de azért is, mert a községek felett a közvetlen felügyeletet ezek gyakorolták. E megkeresés is gyakori nehézséggel járt, mert á birósági járásterületek a közigazgatási járásterületekkel nem mindig esvén egybe, a megkeresést gyakran, két három közigazgatási tisztviselőhöz kellett intézni; továbbá nehézséggel járt azért is, mert a tisztviselők birtak ugyan állandó székhelylyel, de hivatali működésük s jelenlétük azért naponként a székhelyhez kötve nem volt s nem lehetett. A törvényhatóságok tisztviselői maguk nem teljesítették s nem is teljesíthették a kézbesítést s e végből nekik a községeket kellett megkeresni. A községek tisztviselői ugyanezen utón juttatták vissza jelentésüket a kézbesítésről. Mindez sok időbe és sok iroda-munkába került, többe mindenesetre, mint a mennyire elkerülhetlen szükség volt. Mindezeknél hátrányosabban hatott azonban azon körülmény, hogy ha teljesíttetett is a kézbesítési cselekvény: az mindamellett nem volt szükségképen helyes, czélszerü, a törvénynek és a körülményeknek megfelelő. A törvény nem szabta meg, hogy első fokon ki köteles teljesíteni a kézbesítést, s hogy első fokon ki felelős annak helyességeért. Szabad választást engedett a községi jegyző és községi esküdtek között és pedig nem a bíróság, hanem maga a község részére s azért egy és ugyanazon községben is gyakran többen s minden rendes ellenőrzés nélkül végezték a kézbesítést. E viszásságot a községek rendezéséről szóló törvény meg nem szüntethető s általában a kézbesítés körüli hiányok vagy mulasztások olyanok, melyek bár a bíróságoknak sok munkát és késedelmet s a feleknek gyakran érzékeny sérelmeket okoznak: mindamellett számszerű összegben alig fejezhetők ki, alig állapithatók meg s azért az utólagos kárpótlás mindig ritka és mindig nehéz. Itt csak czélszerü előzetes intézkedések és nem utólagos megtorlások segítenek leginkább. E körülmények fontosságát mélyen érzik ugy a felek, mint a bíróságok és épen azért elérkezett annak ideje, hogy a birói határozatok kézbesítése az eddigi tapasztalatok alapján gyorsan és a szükségnek megfelelőié/? szabályoztassék. Szabályoztassék ugy, hogy az állam terhei ne emeltessenek s ugy, hogy az igazságszolgáltatás a felekre nézve is lehető legolcsóbb, de a kézbesítési eljárás mindamellett a jogosult igényeknek teljesen megfelelő legyen. Ha csak magát a kézbesítés jogcselekményét tekintjük, kétségtelenül legczélszerübb s mind a bíróságokra, mind a felekre nézve legkényelmesebb volna mind a birósági székhelyeken, mind azokon kívül a birósági segédszemélyzetnek egy uj osztályát a hites kézbesítőket felállítani, még pedig akként, hogy ezeknek székhelye ne a birósági székhelyeken, hanem minden nagyobb községben s a kis községeknek külön kisebb csoportjában állíttassák fel. E kézbesítők alkalmas, szakavatott egyének lennének s az államtól nyernék fizetésüket. Erre azonban a culturalis viszonyok miatt s az állam pénzügyi helyzetében ma gondolni nem lehet. A megoldás ezen módját tehát föltétlen el kell ejtenünk. Hasonlókép el kell ejtenünk azt is, hogy a kézbesítéssel a birósági végrehajtók bízassanak meg a birósági székhelyeken kivül is, mint van ez a külföld némely államaiban. A végrehajtó székhelyének a dolog természeténél fogva a birósági székhelylyel mindig egybe kell esni. Nálunk — a volt