Képviselőházi irományok, 1872. XXI. kötet • 867-920. sz.
Irományszámok - 1872-888. A földadó-kataszteri bizottságnak jelentése a földadószabályozási törvényjavaslaton tett főrendi módositások tárgyalásáról
888. SZÁM. 99 súgnak ' abbeli aggályait nem oszlathatta el a kérdéses módosításnak azon indoka, hogy a különféle minőségi osztályok községenként megnevezendők és az azokat jelző mintaterek kitüzendők lévén, ezen eljárás az ottani földterületek minőségére már úgyis arányt fog adni, s hogy azokat ezzel egyidejűleg be is lehet sorozni; •— mert egy-egy határban nagyobb része vagy talán mindannyia is előfordulhat a becslővidékre felállított minőségi osztályoknak, s ezeknek jelzőiül a mintaterek is helyesen lehetnek kiszemelve, de ez még nem enged következtetést vonni arra, hogy a mintaterek körül fekvő földterületből mennyi tartozik az egyikhez, mennyi a másikhoz, illetőleg az azok által képviselt osztályhoz. Ezt az osztályba-sorozási eljárásnak kell kiderítenie és megállapítani, mely igen részletes és gondos helyszíni vizsgálatok után felelhet csak meg kellően e feladatnak, s melyet épen, mert igen részletes és gondos munkálatot igényel, nem kivan a bizottság ily könnyed eljárás esélyeire biznL 2-or, mert a földadószabályozási munkálatok legnagyobb részben a földbirtokosok hozzájárulásával vitetvén keresztül, lehető tekintettel kell lenni arra, hogy a becslési eljárás nyugodtan és tárgyilagosan történjék ; már pedig erre több biztosítékot nyújt, ha a minőségi osztályok és azoknak jövedelmi tételei előbb állapittatnak meg, mintsem az egyéni birtokok az osztályokba besoroztatnának, minthogy igy csak a község és község, illetőleg vidék és vidék érdekei fognak egymással szemben állani az adó-alap arányosítására, nem pedig egyszersmind az elfogultságnak mindég nagyobb mértékével küzdő egyéni érdekek is. 8-or, mert ezen eljárás, bár más alakban, ujabb ismétlése lenne azon már két ízben megvitatott, de el nem fogadott módozatnak, hogy a földrészletek oly osztályokba soroztatnának, melyeknek jövedelmi tételei még kérdés alatt állanak, s igy sem az egy határbeli különböző tulajdonságú földekre, sem a becslőjárás és illetőleg távolabb vidékek becslés eredményeinek viszonylagos bírálatára támpontot nem nyújtanának. Már pedig a földadószabályozási munkálattal azt akarjuk elérni, hogy minden egyes vidéknek gazdasági és jövedelmi tényezői gondosan kikerestetvén és megállapittatván, az adó-alapul szolgáló kataszteri jövedelem hű kifejezését nyújtsa ezen tényezők egymáshozi arányának az egész országban. Végre: 4-er a bizottság igen nagy fontosságot tulajdonit a főrendi módosítás azon czélzatának, hogy a munkálatok egyszerűsítésével s lehető összefoglalásával a végrehajtási idő rövidíttessék és a költségek kevesbedjenek, de kénytelen kijelenteni, hogy az ott alapul vett idő- és költség-megtakarítási számítást sok tekintetben illusoriusnak tartja. Ugyanis a főrendi módosítás szerint az osztályba-sorozást mindjárt a munkálat elején a becslők fogván teljesíteni, az által 1-ör nélkülözhetőkké válnának a sorozó-küldöttségek, s 2-or a sorozási munkálat az osztályok és jövedelmi fokozatok megállapítása iránti javaslattal egyszerre terjesztetvén a járási, kerületi és orsz. bizottságok eldöntése alá, azon három későbbi tárgyalás, mely a képviselőház megállapodása szerint a sorozási munkáknak külön tárgyalására volt felvéve, elmaradna; — ámde ezen költség és munkaidő csak látszólag lenne megtakarítva, mert a sorezó-küldöttségekre előirányzott 831.600 frt napidíj és utazási költség-összeg a becslőknek meghosszabbodott alkalmazására s drágábban számítandó utazási költségeire, ha talán egészen nem is, de nagy részben felmenne, a három bizottsági tárgyalás elmaradásából várt idő és pénzbeli megtakarítás pedig nemcsak igen távol áll azon mértéktől, mely erre ott felvétetett, de egészben is oly ingatag alapon áll, hogy attól nem sokat lehet várni; mert a kérdéses tárgyalások azért el nem maradnának, hanem csak helyet cserélnének, a mennyiben a sorozási munkálat a becslési javaslattal egyszerre lenne megállapítandó s ennek tárgyalását minden bizonnyal meghosszabbítaná. A bizottság tehát az elérni kivánt idő- és költségkímélést nem látja a módosítás által elérve, sőt azon bizonyára közös czélt, hogy a munkálatok kellő alapossággal történvén, a földadó-alapnak eddig nélkülözött arányosságát megszerezzék, annyira veszélyeztetve látja, hogy még azon eshetőséget is lehetségesnek 13*