Képviselőházi irományok, 1872. XX. kötet • 860-866. sz.

Irományszámok - 1872-860. Indokolása a magyar büntető-törvénykönyv iránti törvényjavaslatnak

860. SZÁM. 87 A 14-ik. §-hoz. A büntetésnek külföldön Hallott része, a hazai bíróságok által megállapítandó büntetésbe mindig beszámítandó. A külföldön hozott büntető ítéletek Magyarországon hatálytalanok lévén, ezen elv szerint azoknak ott eszközlött végrehajtása sem jöhetne tekintetbe. Ha tehát a külföldön elkövetet bűntett miatt ott elitélt magyar honos ottani fogságából megszöknék, s az elkövetett cselekmény a 7-ik vagy 8-ik §§. rendelkezése alá esik, hazájába érkeztekor a 8-ik §. rendelkezésénél fogva, a hazai bíróság elé állítandó és elitélendő épen ugy, mintha külföldi ítélet nem léteznék. De ez esetben igazságtalanság volna, ha itt is bűnösnek találtatván, büntetésének kimérésénél semmi tekintet sem fordíttatnék arra, hogy ugyanazon bűntett miatt részben már külföldön is bűnhődött, s talán legnagyobb részét azon büntetésnek, melyet ismételt elitéltetése alkalmával a magyar bíróság ellene kimért, már külföldön kiállotta. „Külföldön Mállott része." Ez föltételezi, hogy a magyar bíróság súlyosabb büntetést, illetőleg hosszabb tartamú szabadság büntetést mér ki, mint a mennyit a tettes külföldön Mállott. Súlyosabb büntetést, mint milyet azon terület törvénye állapit meg, melyen a bűntett elkövettetett, a magyar hiróság a 8-ik §. szerint csupán a 7-ik §. eseteiben szabhatván ki, a magyar honosnak ujabbi elitéltetése esetében csak ritka kivételekkel és igen csekély különbség fog mutatkozni a külföldi és a magyar bíróság Ítélete között. Oly országban, mely az igazságügyet lényegének teljes fontossága szerint méltányolja, s a hol független és művelt bíró-testület alkalmazza a törvényeket, a külföldi épen ugy részesittetik a bírói oltalmában, mint a belföldi. A hazai bíróság tehát, mely szintén részrehajlatlanul alkalmazza a törvény saját honosa, mint a külföldi felett, s melynek ítéletére a törvényben meghatározott esetek kivételével, nem gyakorol befolyást azon körülmény, hogy külföldön vagy belföldön követtetett-e el a bűntett? alig lesz képes alaposabban és helyesebben megítélni a bűnösséget és ennek fokát, mint a külföldi biró, a ki közvetlenül a tett elkövetése után s akkor ítélt, midőn valamennyi bizonyíték még megvolt, mikor a tanuk még élénk emlékezetével birtak a történt dolognak, s minden mozzanatának, midőn a bíró-szemle még a közvetlen intuito erejével hatott a biró meggyőződésére. A területiség eszméje nem engedvén meg, hogy a külföldi biró ítélete a belföldön végrehajtassák; ez okból a jelen szakaszban föltet esetet illetőleg mellőzhetlen az ügynek ujabb fölvétele s ujabb ítéletnek hozatala a belföldi bíróság által. De az imént mondottak szerint rendszerint csekély különbség lesz a kettő között s a leglényegesebb eredménye az ujabb ítéletnek rendszerint az leend, melyet a törvényjavaslat 14-ik §-a követel, t. i. a magyar bíróság általi kimondása annak, hogy egy és ugyanazon cselekményért kétszer nem bünhődhetik a tettes, s hogy ennélfogva a büntetés azon része, melyet már külföldön Mállott, daczára annak, hogy a külföldi ítélet a belföldön nem bir hatálylyal és igy annak, a mi érvénytelen magában, érvényes következményei sem lehetnek, mégis olyannak tekintendő, mintha azt a belföldön is hatályos ítélet folytán állotta volna ki az ítéletet. Mi történik, ha az elitéit külföldön kimért egész büntetését kiállotta külföldön? Erre a 8-ik §. második bekezdésében foglaltatik a felelét: ez esetben a 7-ik §-bau megjelölt büntettek kivételével a cselekmény megszűnvén büntethető lenni: további eljárásnak nincs helye, s igy beszámításról sem lehet szó. A külföldi ítélet tehát, mely rendszerint a belföldön érvénytelen, e két irányban hatálylyal bírónak ismertetik el a törvény által. Mi történik, ha a tettes elhagyta azon területet, melyen a büntettet vagy vétségét elkövette s hazájába jött, mielőtt a külföldi bíróság által reá kimért büntetését megkezdette volna?