Képviselőházi irományok, 1872. XX. kötet • 860-866. sz.

Irományszámok - 1872-860. Indokolása a magyar büntető-törvénykönyv iránti törvényjavaslatnak

88 860. SZÁM. Ez esetben a büntetés beszámításáról szó sem lehet, mert hiányozván a 14-ik §-nak tényi föltétele vagyis „a büntetésnek külföldön Mállott réssé": ez okból ezen szakasz alkalmazhatóságnak lehetősége ki van zárva. Mindazonáltal, ha a külföldön elitélt hosszabb ideig tartó vizsgálati fogságban volt letartóztatva, a hazai bíróság a 93-ik §. értelmében a büntetés kimérésénél ezen körülményt figyelembe veendi. A 14-ik §. egyébiránt nemcsak a szabadság-büntetésre, illetőleg ennek betudására vonatkozik, hanem a büntetés egyéb nemeire is kiterjed- így például a pénzbüntetés, ha mind a külföldi, mind a belföldi bíróság arra vagy arra is itéli a bűntettest, s ha annak egyik része külföldön kifizettetett; ezen körülmény a büntetés ismételt kimérésénél szintén számitásba lesz veendő. Ez még az esetben sem mellőzhető, ha a belföldi bíróság nem pénz, hanem másnemű büntetésre ítélné a tettest. A külföldi ítélet folytán a sértett állam területén behajtott vagy lefizetett pénzbüntetés, a mennyiben ez csak egyik részét képezte a pénzbüntetésnek, s e szerint a lefizetés által a cselekmény büntethethetősége nem szűnt meg: a hazai bíróság által megállapítandó büntetésnél arányos számitásba lesz veendő. Számitásba veendő a büntetés más neme is, például, ha ott, a hol vádlott elitéltetett, a testi büntetés fennállván, az ilynemű büntetés hajtatott végre az elitélten. Ez esetben arányos beszámításnak lesz helye. A 15-ik §-hoz. Ha valamely magyar honos, a magyar állam területén kivül oly cselekményt követett el, melyre a jelen törvény által hivatalos vagy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése van megálla.pitva, e mellékbüntetés alkalmasása végett a bűnvádi eljárás akkor is megindítandó, ha büntetését külföldön már kiáltotta, vagy ha az az Metékes külföldi hatóság által elengedtetett. Az ezen szakaszban megjelölt mellékbüntetések hatálya, magyar honost illetőleg, csakis kizárólag Magyarországban nyilvánulhatván, s azoknak fölvételénél a büntető-törvénykönyvbe az állam érdekei lévén irányadók, ez okból a 15-ik §-ban foglalt intézkedés mellőzhetetlen volt. A 16-ik §-hoz. Magyar honos más állam hatóságának sohasem adható ki. A monarchia másik államának honosa csak saját államhatóságának adható ki. Az első bekezdéssel egy átalánosan elfogadott s a nemzetközi jogba is átment elv fejeztetik ki. A második bekezdés pedig, tekintettel a 6-ik §-ra, a már fentebb kifejtett indokoknál fogva volt szükséges. A 17-ik §-hoz. Más állam hatósága áltál hozott büntető itélet a magyar állam területén nem hajtható végre. Ezen szakasz is a területiség elvének folyománya. A szöveg általános s a büntető ügyben hozott mindennemű ítéletre, s ennek mindenik részére kiterjedvén általa nemcsak a büntetés, hanem a külföldi bíróság által bűnvádi eljárás utján hozott ítéletnek a magánjogi elégtételre vonatkozó intézkedése is a magyar állam területén végrehajthatatlannak mondatik ki.