Képviselőházi irományok, 1872. XX. kötet • 860-866. sz.

Irományszámok - 1872-860. Indokolása a magyar büntető-törvénykönyv iránti törvényjavaslatnak

86 860.. SZÁM. irodalom termékei és biróságaink Ítéletei is minél előbb ily bírálókra találnának, mint Savignyag egyik nagy fontosságú és sokaik megczáfolhatatlannak tartott ide vonatkozó állítása s a berlini legfőbb bíróság ítélete e két tudós férfiban nyert. A törvényjavaslat a külföldiek elkövetett bűntettekre és vétségekre vonatkozólag nem dönti el a kérdést, vájjon azok tettesei ellen csak az esetben indítandó vagy inditható-e meg Magyarországban a bűnvádi eljárás, ha azok a magyar állam területén, illetőleg a szorosabb értelemben vett Magyarország területén táláltatnak meg. Ez mellőztetett azért, mert egy átalános formulával vagy szabálylyal nem lévén elintézhető, mint különben is alaki kérdés, részletesen a bűnvádi eljárásban intézendő el. A 11 -ik és 12-ik §§-hoz. Ha a magyar állam területén kivül elkövetett bűntett vagy vétség miatt a külföldi törvény szerint oly büntetés lenne alkalmazandó, mélyet a jelen törvény el nem fogadott, az a jelen törvény (20. §.) azon büntetési nemére lesz változtatandó, mely amahoz legközelebb áll. A jelen törvénynek azon rendéletei, mélyek szerint az ebben meghatározott bizonyos büntettek vagy vétségek, miatt az eljárás csak a sértett fél inditványára indithato meg, akkor is alkalmazandók, ha a cselekmény külföldön, akár magyar honos, akár külföldi által követtetik el. Mindkét szakasz szükségszerű folyománya a fen kifejtett elveknek. Más büntetési nemet nem alkalmazhat az állam, mint melyet ő igazságosnak és czélszerünek tart. A 8-ik §. második kikezdésének utolsó sorában kimondott intézkedés a 11-ik §. nélkül nem lenne kivihető. A 12-ik §. pedig azon eszmének ad kifejezést, hogy a mi nem hivatalból üldözendő, ha a magyar állam területén követtetik el, nem válik azzá az esetben sem, ha külföldön követtetett el Erélyesebb és hatályosabb oltalomban nem részesittethetik a magyar állam területén s a magyar törvények által a külföld, mint milyent a magyar állam saját jogrendje és polgárai részére megállapít. A 13-ik §-hoz. A magyar állam területén kivül elkövetett, azonban a jelen törvény 7-ik §-a alá nem eső bűntett vagy vétség miatt nem indittathatik meg a bűnvádi eljárás, ha a cselekmény áz elkövetése helyén fenálló vagy a jelen törvény szerint nem büntethető, vagy ha az megszűnt büntethető lenni, vagy pedig, ha a büntetés az illetékes külföldi hatóság által elengedtetett. E szakasz, mint szoros összefüggésben a 8-ik és 10-ik §§-kal, főbb szempontjaira nézve a nyolezadik szakasz indokaiban tárgyaltatott. Az egész III. fejezet alapelve a territorialitás lévén s ezzel meg nem egyező intézkedések kivételt képezvén, az alapelvből következik, hogy épen ugy, a mint nem büntetendő a külföldön elkövetett közönséges bűntett vagy vétség, ha az azon terület törvényei által nem fenyegettetik büntetéssel, a hol elkövettetett: épen ugy nem lehet az büntethető a belföldön, ha az megszűnt büntethető lenni, vagy az által, hogy a tettes a büntetését már külföldön kiállotta, vagy mert elévülés következett be vagy a vád beadására követelt idő eredménytelenül járt le. Kivételt képeznek a 7-ik §-ban felsorolt a magyar állam elleni büntettek, melyekre vonatkozólag a törvény az önvédelmi jognál fogva, más országok törvényeinek, hatóságainak befolyását kizárni szükségesnek látja.