Képviselőházi irományok, 1872. XX. kötet • 860-866. sz.
Irományszámok - 1872-860. Indokolása a magyar büntető-törvénykönyv iránti törvényjavaslatnak
860. SZÁM, 75 Összehasonlítás végett a III. függelékben egybeállittattak a külföldi törvényeknek, törvényjavaslatoknak e tárgyra vonatkozó rendelkezései s csupán az jegyeztetik meg, hogy a jelen javaslat legközelebb áll az 1855-ik évi szászországi b. t. k., az 1861-ik évi bajor b.t.k., valamint az 1852-ik évi ausztriai b. t. k. és az 1870-ik évi ausztriai b. t. k. tervezett intézkedéseihez. Alig szükség megemliteni, hogy ez utóbbi állammal szorosabb kapcsolatban állván országunk s mindkét területen a kölcsönös érintkezés a leggyakoribb lévén, de a külföld irányában Ausztria és Magyarország, mint két részből álló egyesitett monarchia jelentkezvén, kiválóan fontos", hogy e két államban a fenforgó kérdésre nézve a lehetőleg egyöntetű szabályok jussanak érvényre. Az 5-ik §-hoz. A magyar állam területén (Horvát- és Szlavonországok kivételével), habár külföldiek által elkövetett büntettek és vétségek, a jelen törvény határozatai szerint büntetendők. Mennyiben van ezen szabály alól a fegyveres erőhöz tartozó személyekre nézve kivételnek helye, az iránt külön törvények intézkednek. A területkivüliségre nézve a nemzetek jogának elvei irányadók. A magyar büntető-törvénykönyv szempontjából négy terület különböztetendő meg: 1. A magyar állam azon területe, mely felett a törvényhozás jogát kivétel nélkül a magyar törvényhozás gyakorolja; 2. a magyar állam azon területe, mely a büntető törvényhozás tekintetében autonómiával bir, a mely terület része ugyan a magyar államnak arra mindazonáltal a magyar büntető-törvénykönyv nem terjed ki; 3. a monarchia azon állama, a melylyel a magyar állam a pragmatica sanctio s az abból kifolyó 1867: XII. törvényczikk alapján közös monarchiát képez; 4. a többi államok. A fentebbi négy pontban foglalt különbségeken kivül vannak még olyanok, melyek a büntető-törvénykönyv hatályának területi kiterjedésére nézve szintén fontossággal birnak. Ide tartozik: 1. Az állam területének a nemzet jogában gyökeredző meghosszabbítása a tengeren lévő hadiés kereskedelmi hajók által; 2. az államszerződések által biztosított consularis jurisdictió más államok területén. A jurisdictió gyakorlás tekintetében különbség van a hadi- és a kereskedelmi tengeri hajók között, még pedig mind a „jus gentium u , mind pedig a közös monarchiához való viszonyunk tekintetében. A hadihajón, annak személyzete s a rajta lévő tárgyak felett ugyanis a tengernek a parti állam hatósága alatti részeiben is, sőt a kikötőkben is azon állam gyakorolja a büntető jurisdictiót, a melynek lobogóját viseli a hadihajó; mig ellenben a kereskedelmi hajó személyzete felett csak a nyilt tengeren, s illetőleg az ott elkövetett cselekmények miatt illeti a hatóság azon államot, melynek lobogóját a hajó viseli. Ez a nemzetek joga szempontjából megfigyelendő különbség. A mi pedig a monarchia két részét illeti, a hadihajókat illetőleg a b. t. k. hatálya szempontjából kérdés nem foroghat fenn, mert a hadihajón a katonai törvények lévén hatályban, a kérdés e körülményben találja megoldását. Másként áll azonban az ügy a kereskedelmi hajókra nézve. Ezek lobogója nem kizárólag magyar, a lobogó által tehát csak a más államok iránti helyzet van megoldva; a köztünk és a monarchia másik fele közötti viszony azonban, s ezzel azon kérdés, hogy melyiknek törvényei uralkodnak a nyilt tengeren úszó kereskedelmi hajón? a lobogó által nincs elintézve. Ezen viszonylatában a kér10*
