Képviselőházi irományok, 1872. XX. kötet • 860-866. sz.

Irományszámok - 1872-860. Indokolása a magyar büntető-törvénykönyv iránti törvényjavaslatnak

860. SZÁM. 63 Az egyes kivételekre nézve felemlitendők az első bekezdésnek ezen szavai: „a jelen törvény annak nyilvánít." Ez visszaható erőt is tulajdonit a törvénynek s összefüggésben áll a 3-ik §-al. A mi az előbb fenállott törvények és gyakorlat szerint bűntett vagy vétség volt, ha nem vétetett fel a jelen tövénybe, megszűnt az lenni. Lehet ugyanazon cselekmény kihágás — erről a kihágásokról szóló törvény fog intézkedni, de büntettet vagy vétséget, a jelen törvényjavaslat törvénynyé válta és hatályba lépte után nem képezhet. A büntetőtörvénykönyv és az egyes speciális büntetörvények, mint a mezei rendőrségi, a sajtó-, a vadász-, az ipartörvények közötti viszonyt — a mennyiben a jelen törvényjavaslatban, azokra vonatkozó módositások tartalmaztatnak: az „életbeléptetési törvény' szabályozza; azon törvényekre vonatkozólag pedig, melyek vagy kizárólag, vagy főleg a jelen törvényjavaslatba foglalt tárgyakról intézkednek, mint például az 1723: 10., 11., 12. tczikkek, vagy az 1871: VIII. trvczikknek a hivatali bűntettekre vonatkozó része vagy az 1870: LII. trvczikk az általános abrogatorius záradék által helyeztetnek ki hatályból. Az eddig fenálló törvények és a büntetőtörvénykönyv között tehát, a 2-ik §. kiemelt szavai folytán, nem lesz összeütközés. Kérdés lehetne még: vajon nem értelmezhetők-e a kiemelt szavak akként, hogy az sem képezhet büntettet vagy vétséget, a mit az ezentúl létrejövendő törvények annak fognak nyilvánitani ? Ily magyarázat nem adható e szavaknak, már csak azon oknál fogva sem, mert a törvényhozás joga és hatalmi köre semmiféle törvény által sem szüntethetik meg. Változhatnak a hatalmi tényezők a közjog szerint, de a törvényhozás mint legfőbb állami hatalom, melyet előbbi törvény nem korlátoz, mindenkor fen fog állani. Ha tehát egy későbbi törvény más cselekményeket is nyilvánitand bűntetteknek vagy vétségeknek, azok büntettek vagy vétségek leendenek azon későbbi törvény erejénél fogva; sőt -— a mennyiben e későbbi törvény ellenkezőt nem rendelne, a büntetőtörvénykönyvnek általános része e későbbi törvényekre is kiterjedvén, ezek a büntetőtörvénykönyvnek kiegészítését képezendik. Nem volna helyes tehát azon magyarázat, mely az idézett szavaknak a jövőre is kiterjedő, kizáró hatályt akarna tulaj donitani. Indokolást igényel a második bekezdésnek azon kivétele is: „ elkövetése előtt megállapittatott. A büntetésnek előbb kell a törvény által megállapítva lennie, mielőtt a cselekmény elkövetetett: „Nulla poena sine lege." A szabadság illusorius, ha oly cselekmény miatt, mely elkövetése idején nem volt büntetendő, elkövetése után lehetne büntetni a tettest; vagy ha az elkövetése idején enyhe büntetés alá eső cselekmény elkövetője, az elkövetés után létrejött törvény által megállapított súlyosabb büntetéssel lenne büntethető. Mindkét esetben megsértetnék egy-egy jogelv; az elsőben az által, mert oly cselekmény, melyet az illető egyén jogosan tartott megengedettnek, melyet tehát, ha az büntetés alatt tiltva lett volna, valószínűleg nem követett volna el, bűnül számíttatnék be; a másodikban azért, mert a törvényszegés idején fenállott s általa a törvényszegéssel elvállalt következmények helyett, más — súlyosabb következményeknek vettetnék alá, olyanoknak — melyekkel nem volt fenyegetve akkor, midőn szabadságában állott a tiltott cselekményt vagy elmellőzni, vagy annak elkövetésével magát, az elkövetéskor fenálló törvény vagy gyakorlat által meghatározott büntetésnek kitenni. A 2-ik §. mindkét pontjában kifejezett eszme a lényeget illetőleg kimondatott már — az 1843. évi törvényjavaslat 1-ső és 17-ik §§-ban; csakhogy a 17. §. szűkebb horderejű, mint a jelen törvényjavaslat 2-ik §-ának második bekezdése; a mi azonban az 1843-ban elfogadott büntetési rend-. . szer irányzata szerint, a további szakaszokban kiegészíttetik. Három eltérést mindazonáltal szükséges különösen is kiemelni: Az 1843-ik évi törvényjavaslat 1-ső §-a igy szól: „ Bármely cselekvés vagy mulasztás csak annyiban tekintethetik bűntettnek és vonathatik bün~ ietés alá, a mennyiben az ellen büntetést rendel a jelen törvény."