Képviselőházi irományok, 1872. XX. kötet • 860-866. sz.
Irományszámok - 1872-860. Indokolása a magyar büntető-törvénykönyv iránti törvényjavaslatnak
860. SZÁM. 45 A közvetítő intézetben munkájuk után nagyobb jutalomdijakban is részesittetnek a foglyok mint az előbbi osztályokban. 4. A feltételes szabadságrabocsátás. Ha a fogoly itéletileg kiszabott büntetési idejének 2/3 vagy V5 részét a büntetésidő hosszúságához képest kitöltötte, s kitűnő viselete folytán a közvetítő intézetbe jutván, magát ott is fedhetlenül viselte s ha ezenfelül biztos kilátás szereztetik, hogy kiszabadulása esetére azonnal szolgálatot nyer, vagy élelméről egyébként gondoskodva van: ezen esetben, büntetésének hátralévő idejére, feltételes szabadságra bocsáttatik, vagyis ticket of leave mellett szabad lábra helyeztetik. A feltételes szabadság azonban korántsem egyértelmű a büntetés hátralévő idejének elengedésével, sőt ellenkezőleg, még mindig folytatása a büntetésének, vagyis a legutolsó és legenyhébb stádiuma a szabadságbüntetésnek. Az ekként szabad lábra helyezett ugyanis, személyes szabadságában több irányban van korlátolva, tartózkodási helyét be kell jelentenie a felsőségnek; rendőri felügyelet alatt áll, időszakonként kötelezve van magát jelenteni, s viselete és cselekvései tekintetében a kivánt felvilágosításokat adni. A rendőri hatóság és a fegyházi igazgatóság folytonos élénk összeköttetésben lévén egymással, az utóbbi rendes tudósításokat nyer a szabad lábra helyezettről, de ez által alkalma, is van tanácscsal, útmutatással támogatni, azaz felügyeletét a legnemesebb értelemben gyakorolni. Joga van azonban a főigazgatóságnak, ha az elbocsátott egyén a szabályokat áthágja, ha veszedelmes társaságba lép, vagy ha kihágást követ el; a feltételes szabadságot azonnal megszüntetni; mely jogával az igazgatóság a szükséghez képest élni is szokott. Az ir rendszerhez legközelebb áll, az Angliában fenálló fokozati rendszer. Anglia börtönviszonyai mint átalánosan tudva van, 185 3-ik évig igen rósz állapotban voltak. A transportatio, a treadmiíl, a kinzó és lealacsonyitó módozatok képezték a szabadságbüntetések végrehajtásának rendszerét. A transportatióból fejlődtek ki a ticJcets of leave: de ezek kellő ellenőrizet és minden rendszer nélkül osztogattatván, rövid idő múlva átalános lett a panasz, hogy Anglia elárasztatik a gyarmatokból hazatérő gyilkosokkal, rablókkal és zsiványokkal, a kik vakmerőséggel folytatják előbbi gonosz tetteiket. Tény az, hogy ezen idő alatt a büntettek száma Angliában igen nagy mérvben szaporodott. Történtek ugyan már előbb is lépések és intézkedések a börtönrendszer javitása végett; de ezek csupán egyes izolált tények és kisérletek voltak, s egyátalán nem képeztek átható rendszerváltozást. Az 1853-ik évben létrejött „fenol servitude act u megállapította az Angliában hatályban lévő börtönrendszert, mely törvény később 1857-ben és 1864-ben a tapasztalatok szerint részint kiegészittetett, részint pedig módosíttatott. Az angol rendszer különösen a következő pontokban különbözik az irlanditól: 1. Az angol fegyintézetekben nem vitetik oly szigorúan keresztül a magánelzárás, mint Irlandban. 2. Irlandban a közös rabság tartama alatt szigorúbban ellenőriztetik a fogoly és az áthelyezés az egyik osztályból a másikba szintén nagyobb óvatosság mellett eszközöltetik. 3. Angliában nincs közvetítő intézet. 4. A feltételes szabadságrabocsátás körül is, az irlandi fegyintézeti főigazgatóság szigorúbb óvatossággal jár el. A mint ebből kitűnik, a tulajdonképeni különbség abban áll, hogy Irlandban, mielőtt a fogoly feltételesen szabad lábra helyeztetik, a közvet itő intézetben a szabadságra előkészíttetik. Nevezetes, hogy azon alapos és terjedelmes viták alatt, a melyek az 1864-ik évi bili of jpenal servitude tárgyalása alkalmával különösen a lordok házában felmerültek az irlandi rendszer helyességét, annak kitűnő eredményeit senki sem vonta kétségbe, sőt többek által különösen kiemeltetett a közvetítő-intézet jótékonysága, leginkább azért, mert a feltételes szabadságra bocsátás veszélyei
