Képviselőházi irományok, 1872. XX. kötet • 860-866. sz.
Irományszámok - 1872-860. Indokolása a magyar büntető-törvénykönyv iránti törvényjavaslatnak
860. SZÁM. 21 v&gy mulasztások csak annyiban büntethetők hüntetőileg (peinlich), vagy polgárüag (bürgerlich), a mennyiben" stb. így szól az első §. A criminális büntetések a következők: 1. halál; 2. életfogytig tartó fegyház; 3. határozott ideig tartó fegyház; 4. hivatalvesztés. Ez a 10. §. tartalma. A polgári büntetések következők: 1. dologház és várfogság; 2. fogház; 3. elbocsátás a hivatalból; 4. valamely üzlet vagy nyilvános jogosítvány önálló vezethetésének elvonása; 5. pénzbüntetés; 6. bizonyos tárgyaknak elfoglalása; 7. birói megdorgálás. Ekképen szól a 23. §. Ebből magából belátható, hogy habár az első §. nem ismer vétségeket; mindazonáltal a cselekmények két — egymástól élesen elválasztott osztályra osztattak fel, a szerint a mint azok, vagy criminális, vagy polgári büntetéssel büntetendők. Neveztessenek az egyik csoport alá tartozó cselekmények bűntetteknek, a másik alá esők vétségeknek: az egész különbség csupán szóbeli lesz. A „criminális büntetések" és a „polgári büntetések" csupán mesterkéltebb helyettesitői azon megszokott és a közönség értelmében is létező megkülönböztetésnek, mely a „bűntett és a vétség* szavak által fejeztetik ki. Ezen a dolog természetében rejlő befolyás alul nem szabadíthatták fel magukat az 1843-ik évi magyar törvényjavaslat szerkesztői sem. E javaslatnak az anyagi részben megállapitott büntetési rendszere a minimumnak teljes hiánya folytán, s az által, hogy a 18. §. szerint az életfogytig tartó rabság helyett egy vagy két órányi egyszerű fogság is megállapítható, és igy a határozott büntetési keretek a szabadságbüntetések között mellőztettek, igen egyszerű lévén; a különbségek leginkább az anyagi részt pótló börtönrendszerről intézkedő harmadik részben jutnak előtérbe. Mig ugyanis az anyagi rész a határozott ideig tartó rabságnál sem a végrehajtás módja, sem tartama tekintetében különbséget nem állapit meg, s azt sem határozza meg, hogy mely időtartamú rabság töltendő a köztörvényhatósági és mely azon minimum, a mennyi időre elitéltek büntetésöket a kerületi börtönben kötelesek kiállani? addig a börtönrendszerről intézkedő rész 6. fejezete következő czimfeliratot nyert: „A félévi vagy annál hosszabb időnyi rabságra itélt } következéskép büntetésüket a kerületi börtönök egyikében szenvedendő rabokról." íme a felosztás! A féléven felüli rabságot maguk után vonó cselekményekben nem látott a törvényjavaslat oly különbségeket, melyeket különnemű büntetések alkalmazására használhatott volna fel; de az ezen aluli tartamra elitéltek cselekményeit amazokétól külön büntetési nem alá eső törvényszegéseknek ismerte fel. A féléven felüli rabság minden esetben kerületi börtönben töltendő. Ez a czimfelirat értelme; ezzel a törvényszegéseknek a büntetésnemek szerinti két ^osztályra osztása van kimondva. A büntetés más, mihelyt annak végrehajtása különbözik; a börtönrendszer 5-ik fejezete pedig más bánásmódot határoz a féléven aluli, 6-ik fejezete pedig mást az azonfelüli rabságra elitéltekre nézve.
