Képviselőházi irományok, 1872. XX. kötet • 860-866. sz.

Irományszámok - 1872-860. Indokolása a magyar büntető-törvénykönyv iránti törvényjavaslatnak

860. SZÁM. 187 l'execution une aide indispensable : sönt punis, chacun individuellement, comme auteurs — ez értelemben tetles és nem felbujtó — du delit non intentionel." A felbujtás fogalom-meghatározása feltételezi továbbá, hogy a szándéknak a tettesben is léteznie kellett, mielőtt a büntettet elkövette, vagy is a felbujtás által el kellett határoztatnia arra, hogy a cselekményt szándékosan véghezvigye. A felbujtás tehát másnak szándékos reábirása valamely bűntett •vagy vétség szándékos elkövetésére. E szerint a felbujtás a tettesben is föltételezi a dolust, csakhogy ennek dolusa a felbujtó által dolose idéztetett elő > Hogy a felbujtott tettes is dolose cselekedett legyen, illetőleg, hogy szándékosan követte legyen el a törvényszegést, ezen mozzanat épen oly lényeges, mint a többi; mert ha a tettes nem szándékosan követte el a törvényszegést, ha például elmetehetsége meg volt zavarva, vagy ha nem volt még 12 éves, mely időn alól ugyanis érett akaratot beszámitható és önelhatározást nem fogad el a törvény; vagy ha a hatás oly nemű és oly fokú vala, hogy az akarat szabadon nem működhetett, hogy a nemakarás lehetősége ki volt zárva, tehát kényszer állott elő: ily esetekben felbujtásról nem lehet szó. Rábírni ugyanis egészen mást jelent, mint kényszeríteni. Áz ily esetek hasonlóak azokhoz, melyekben valaki mechanikai eszközt használ a bűntett véghezvitelére; mert a megkülönböztetésre vagy akarata nem képes lény, csupán öntudatlan és szabadság nélküli eszköz másnak kezében. Ez okból nem a felbujtásnak, hanem magának a bűntett elkövetésének terhe sújtja azt, a ki bűnös czéljainak kivitele végett ily eszközt használt. Közel áll a kérdés, vajon képez-e felbujtási azon cselekmény, mely által a tettes szándékosan tévedésbe ejtetett s a büntettet vagy vétséget tévedésben követte el ? Egy nő bájitalért fordul szomszédjához s megnevezi előtte a férfit, kit e szer által magához fűzni akar. A megkeresett ellensége lévén megnevezettnek, mérget ad a nőnek s feldicsérve ennek bájoló erejét, egyszersmind a mikénti használatra nézve is utasítást ad. A nő az utasításhoz képest cselekedvén, a férfi a bájital gyanánt beadott méreg következtében meghal. Felbujtónak tekinthető-e a szomszéd a kifejezett elvnél fogva? Nem. A részesség egyáltalán, a mint ez már kiemeltetett, valamennyi részesnek ugyanazon küntetés véghezvitelére irányzott akarategységét feltételezi. A ki a cselekmény természetét, melyet physikai tevékenysége által véghez visz, nem ismeri, ez nem is követi el azt szándékosan, mert hiányzik azakarat azon cselekmény véghezvitelére. Igen természetes, hogy ez elatt nem értetik a merő physikai cselekvés, vagy is a felhozott esetben a folyadéknak bevegyitése a férfi ételébe vagy italába, hanem a büntettet megállapító cselekmény vagyis a méregnek tudatos beadása. A ki nem követett el büntettet, annak nincs és nem is lehet bűnrészese; a felbujtás pedig részesség lévén a tettes által elkövetett bűntettben, ezen a fogalom-meghatározásából folyó következmény kizárja a megjelölt esetekben a felbujtási. Minden ily esetben akként ítélendő meg a tett, mint a fentebbiben. Az, a ki valakinek tévedését, tudatlanságát felhasználta az általa szándékolt bűntett elkövetésére, ha a bűntett a tévedésbe hozott vagy tévedésben tartott egyén physikai cselekvése folytán jött létre, annak tulajdonképeni tettese nem az, a ki tudatlanságában eszközlésbe hozta a physikai tettet, hanem az, a ki saját gonosz akaratát ezen tudat nélküli eszköz által hajtotta végre. A látszólagos felbujtó ez esetben nem felbujtó, hanem valódilag tettes. Más kérdés azután az, hogy vajon terheli-e a véghezvivőt culpa vagy sem; de ez teljesen független az előbbi kérdéstől, melynek megoldása ugyanaz marad, akár terheli gondatlanság a physikai véghezvivőt, akár nem. Az eset változatos alakban s különböző vissonyok közt fordulhat elő; azonban a kiemelt elv fentartása mellett az igazságnak mindig elég lesz téve a nélkül, hogy e végett meg kellene sérteni a rendszerben gyökerező helyes elvet vagyis a nélkül, hogy felbujtást kellene elfogadni ott, a hol a 24*