Képviselőházi irományok, 1872. XX. kötet • 860-866. sz.

Irományszámok - 1872-860. Indokolása a magyar büntető-törvénykönyv iránti törvényjavaslatnak

172 860. SZÁM. melyek a kísérletnél épen ugy vagy még inkább foroghatnak fenn, mint a bevégzett bűntettnél Mindezen a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket sem elősorolni, sem scalaszerüleg osztályozni nem lehet. A legteljesebb s az igazságos büntetést leginkább előmozdító szabálynak tehát az mutatkozik, mely általánosan kimondva azt, hogy a kísérlet enyhébben büntetendő, mint a bevégzett bűntett; az egyes esetekben s azoknak különös körülményei szerint a biróra bizza a mérték meghatározását. Irányt nyújt a törvény már az által, hogy alapul a bevégzett bűntett büntetését rendeli vétetni, s a leszállítást ezen büntetéstől rendeli megkezdetni. Magától értetik, hogy ez nem vonatkozik azon bűntettekre, a melyeknél a kísérlet a bevégzett bűntett fogalmába foglaltatott be, melyeknél tehát a kísérlet a bevégzett bűntett egyenlő büntetéssel büntetendő. Ezek az irányadó elvi mozzanatai a kísérletnek, melyeket a tárgy fontosságánál s a figyelmet igénylő számos szempontnál fogva, habár nem egy commentár vagy monographia részletességével, de a kérdés felismerését s a követett rendszer megbirálását könnyítő térj edelmességgel előadni, különösen a mi viszonyainknál fogva szükségesnek látszott. 64. §. „A cselekmény, melylyel a szándékolt bűntett vagy vétség véghezvitele megkezdetett, ha a véghezvitel a tettes akaratától független körülmény által akadályoztatott meg, a megkezdett bűntett vagy vétség kísérletét képezi". A bűntett kísérlete mindig, a vétségé azonban csak a törvény különös részében meghatározott esetékben büntetendő. „ A szándékolt bűntett vagy vétség véghezvitele. * Ez által fejeztetik ki, hogy azon bűntett, illetőleg vétség kísérletének kell fenforognia, a melynek véghezvitele a tettes szándékában volt, midőn a cselekményt foganatosította. „A cselekmény, melylyel a szándékolt bűntett vagy vétség véghezvitele megkezdetett." Ezen kitétel, a fentebbiek szerint, az előkészületi cselekmények kizárását jelenti s kifejezi, hogy csakis azon cselekmény által foganatosittatik a kísérlet, mely a bűntett vagy vétség véghezvitelének megkezdését képezi; tehát, hogy az előkészületi cselekmények által — a törvényjavaslat értelmében — kísérlet nem jön létre. De kifejeztetik még az is, hogy a kísérletet megállapító cselekmény által nem a bűntettnek vagy vétségnek, hanem csakis a bűntett véghezvitelének kell a cselekmény által megkezdetnie. A kettő között nagy a különbség. „La loi exige, pour l'existence de la tentative, que les actes extérieurs, qui manisfestent le projet résolu, forment un commencement d'execution du erime, que Fauteur a en vue, c'est-á-dire que l'agent ait deja commencé, non pas le erime mérne, mais l'exécution de ce erime; ce qui n'est pas toujours la mérne chose." „A tettes akaratától független körülmény által akadályoztatott meg." A szöveg csupán az önkénytes elállást, az elállásnak, az abbanhagyásnak csupán azon esetét zárja ki a kísérlet fogalmából, mely a tettes akaratából származott. Ez esetben azonban nem keresi a törvény, hogy mi volt az önkénytes elállás indoka? Megbánás, félelem vagy a véghezvitellel járó nehézségek felismerése? ez a törvény szempontjából mit sem változtat; a törvény csak azt akarja, hogy az elállásnak a tettes akaratától független eseteire ne legyen kiterjeszthető a büntetlenség. 65. §. A kísérlet enyhébben büntetendő, mint a véghezvitt bűntett vagy vétség. A kísérlet büntetése a véghezvitt bűntettre vagy vétségre a jelen törvényben megállapított büntetés legkisebb mértéken alul is, sőt a megállapítottnál enyhébb büntetési nemben is szabható ki.