Képviselőházi irományok, 1872. XX. kötet • 860-866. sz.
Irományszámok - 1872-860. Indokolása a magyar büntető-törvénykönyv iránti törvényjavaslatnak
860. SZÁM. 171 a bevégzett bűntett büntetésével. Ezen tétel az igazságérzet ösztönszerű sugallatának ismertetett el mindenütt, s magában Francziaországban is mindaddig, mig az akarat szempontjának félreértése és kifeszitése nem zavarta meg az ép oly egyszerű, mint helyes felfogást. „Nam quod delictum attentatum habeatur pro consummato, non est secundum rerum naturam atque veritatem." Ez volt a franczia törvénykezésnek, Ortolan által is idézett szabálya, melynek elhagyása által, mint a nagynevű iró mondja: „ ellentétbe helyezte magát (Francziaország) az emberiség büntető rendszerének lényeges feltételeivel, a régi joggyakorlat általános s az európai joggyakorlat szabályaival". Részletesebben kiterjeszkedni e rendszerváltozás történetére, reproducalni az államtanácsban felmerült vitákat, az ellentétes nézeteket, s Treilhard döntővé vált nyilatkozatát: ez tulmenne a jelen feladat körén; tény az, hogy az 1810. évi Code pénal csatlakozott a IV. év (1796) prairial hava 22-kén létrejött törvényhez, s a kisérletet a bevégzett büntettél egyenlően rendelte megbüntetni. A törvény igazságtalansága mindazonáltal folytonosan éreztetett s az nem is szűnt meg megtámadások tárgya lenni; mindeddig azonban eredménytelenül, mert a Code-nak 1832. évben tárgyalás alá került revisiója is e tekintetben csupán a 463-dik §. módosítására az enyhitő körülményeknek a legsúlyosabb büntetéssel büntettet cselekményeken felül, valamennyi bűntettre és vétségre kiterjesztésére vezetett. Az inditvány, hogy „a kisérlet egy fokkal enyhébb büntetéssel büntettessék mint az, mely a bevégzett bűntettre van megállapítva", megbukott a törvényjavaslat előadójának azon érve folytán, hogy as enyhitő körülmények módot nyújtanak annak számbavételére, hogy a bűntett nem fejeztetett be". Francziaország valamennyi nevezetes büntetőjogi irója küzd e felfogás és megállapítás ellen, melynek elvtelensége, helytelensége és az enyhitő körülményeket denaturalizáló volta ma már általánosan elismertetett. Az ujabb codexek, a porosz s az 1852. évi ausztriai bűnt. t. k. kivételével, nem is követték a franczia törvény ez indokolhatlan rendszerét, mely rendszer a porosz törvénykönyvnek a német birodalmi büntetőtörvénykönyv általi helyettesítése után ma már csak is Ausztriában s a magyar állam területének némely részein van hatályban. Az 1843. évi b. t. k. tervezet is csatlakozott az Európában hatályban volt többi büntetőtörvénykönyvek ide vonatkozó intézkedéseihez; sőt az ausztriai büntetőtörvénykönyv ujabb tervezetei, is, enyhébb büntetéssel javasolják büntetni a kísérletet, mint a bevégzett büntettet. Ezen összhangzása a tudomány közvéleményének a törvényhozások meggyőződésével és a törvényekkel eléggé indokolttá teszi, hogy a jelen javaslat is enyhébben rendeli büntetni a kisérletet, mint a bevégzett büntettet. A kérdés most már csak az: vájjon határozott büntetési tételek, vagy pedig a bevégzett bűntett büntetésének bizonyos quotitása állapittassék meg a kisérlet büntetéséül? vagy pedig általános szabályul mondassék ki, hogy a kisérlet enyhébben büntetendő, mint a bevégzett bűntett; a büntetési mértéknek a concret esetben leendő meghatározása a biróra bízatván. A kísérletnek számtalan árnyalatait a törvényhozás nem képes áttekinteni, annál kevésbé képes mindezen számtalan árnyalatra igazságosan megállapítani a büntetést. Lehet azt mondani, hogy két fokkal szállíttassák alá a bevégzett bűntettre megállapított büntetés, ha a bűntett csupán megkiséreltetett; lehet a bevégzett, de a szándékolt eredményt nem eszközlött bűntett esetében, csupán egy fokkal alább szállítani a büntetést; de ez aligha vezet az imputabilitás minden figyelmet igénylő mozzanatának igazságos számbavételére. Mennél messzebbre haladt a tettes a bevégzés felé, mennél több kitartás, mennél nagyobb megátalkodás mutatkozik cselekményeiben, mennél több s mennél nehezebb akadályokat küzdött le, hogy odáig hatolhasson, a hol a közbenjött körülmények a véghezvitelt megakadályozták, annál inkább emelkedni s ellenkező esetben annál inkább alábbszállani kell a büntetésnek. Ehhez járulnak, az objectiv szempontoktól független subjectiv természetű enyhitő körülmények s 22*
