Képviselőházi irományok, 1872. XX. kötet • 860-866. sz.

Irományszámok - 1872-860. Indokolása a magyar büntető-törvénykönyv iránti törvényjavaslatnak

166 860. SZÁM. Térrel belő a szobába, melyben ellenségét látni véli, a kin boszut akar állani, de a szobában senki sem volt: ezen eset nem képez büntetendő kísérletet. Haus nem helyesli az ítéletet; mert nézete szerint a bűntett véghezvitelének lehetetlensége a felhozott esetben nem feltétlen, hanem csak relatív, minthogy a szobában emberek szoktak tartózkodni; a kísérlet büntetlensége pedig csak * véghezvitel absolut lehetetlensége által van igazolva. A nagytekintélyű tanár nézete tökéletesen helyes; mert a tolvajok, a kik behatolnak a szobába azon czélból, hogy az abban lévő tárgyakat elvigyék, vagy a kik egy pénztárt kiüríteni akarván, éjjel belopódzanak a helyiségbe, melyben a pénztár van, ha a szobában volt tárgyak véletlenül előbb elvitettek onnan, ha a pénztárban volt pénz rövid idővel azelőtt elszállíttatott, ez nem teszi az ő cselekményüket büntetlenné, mert a lehetetlenség nem absolut. Mindeddig cselekvésről volt szó. Fenmarad a kérdés: Nem lövettetik-e el a kísérlet mulasztás által is? Utalnunk kell arra, a mi a mulasztásra nézve a 2-ik §. indokaiban mondatott. A szorosan vett mulasztási tüntettek és vétségeknél nem képzelhető sem cselekvés, sem pedig mulasztás általi kísérlet. A szorosan vett mulasztási delictum egy rendelő, parancsoló törvény vagy kötelező szabály megsértéséből áll, mérvnek megsértése bekövetkezett azonnal, mihelyt az engedetlenség manifestáltatott. Ezen mulasztások által tehát vagy bevégzett a törvényszegés vagy meg sem kezdetett. Ezekre vonatkozólag kísérlet nem létezhet s épen nem változik a helyzet, ha rendelő törvény két vagy több módon, vagy pedig különböző időben teljesíthető. Ha a teljesítés lehetősége még nincs kizárva, ha van még hátra egy vagy több mód, hosszabb vagy rövidebb- idő a rendelet teljesítésére : ez esetben nincs sem kísérlet, sem pedig bevégzett törvényszegés; míg ellenben, ha a teljesítésnek nincs több módja, vagy ha az idő, melyben a rendelkezés teljesíthető volt, eredménytelenül végkép lejárt: ez esetben már nem kísérlettel, hanem bevégzett delictummal állunk szemközt. Másként áll azonban a dolog a mulasztás által elkövetett commissiv delictumok eseteiben. A büntettek ezen nemében — a bűnös eredmény mulasztásból származván, a mulasztás azon bűnös eredmény előidézésének szándékával megkezdhető, a nélkül, hogy az eredmény maga még bekövetkezett volna; sőt ennek tettleges bekövetkezése bizonyos természeti erők további működésétől, bizonyos eseményektől vagy egy harmadiknak előrelátott tettétől függhet. Ily esetben a mulasztás által a mint bevégeztethetik, ugy meg is kezdhető a bűntett. A véghezvitel megkezdése pedig fenforog azonnal, a mint a sértés tárgya a mulasztás által veszélyeztetett A csecsemőnél tehát azonnal, a mint az élete fentartására szükséges bekötés foganatositandó lett volna. A kísérlet negyedik lényeges feltétele, hogy a bűntett véghezvitele a tettes akaratán kivül álló körülmény által akadályoztassák meg. A bűntett még nem vitetett véghez, eredmény még nem következett be, senki sem látta a a tettet, a tettes szabadságában van a megkezdett ösvényen továbbhaladni, vagy a felébredt lekiismeret szavára, az utolsó perczben elállani gonosz merényletétől. A bölcs törvényhozás még egyszer közbelép a büntettet megkezdő egyén és a bűntett közé, s a büntetlenség Ígéretével iparkodik feltartóztatni a gonosz kezet, visszavezetni a szerencsétlent a kötelesség ösvényére, mielőtt még a végzetes tett elkövettetett, illetőleg bevégeztetett volna. De természetes, hogy itt már nem lehet oly egyszerű a büntetlenség biztosítása, mint az esetben, ha az előkészületi cselekményeken nem haladott tul a tett. A kísérlet esetében már maga a bűntett véghezvitele kezdetett meg. Lehet, hogy a kezdet már magában is bizonyos büntetendő cselekményt képez. A ki egy lakott épület falait kiássa, hogy a nyilason át behatoljon az épületbe s az ott létező értékeket ellopja, ha a kiásást megkezdette, vagy azt be is fejezte, de feltett szándéka további kivitelétől bár önkényt elállott, már azon cselekménye által is, melyet elkövetett, megsértette a büntetőtörvényt. Az elállás nem hat vissza a már elkövetett és bevégzett cselekményre; ez utóbbi —