Képviselőházi irományok, 1872. XIX. kötet • 796-860. sz.

Irományszámok - 1872-851. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése azon változtatások tárgyában, melyeket az 1848:V. törvényczikk és az erdélyi II. törvényczikk módositásáról és kiegészitéséről szóló törvényjavaslat némely szakaszaira vonatkozólag a főrendiház elfogadott

324 851. SZÁM. tűzése megengedve van, erőszakosan eltávolítja, vagy megrongálja, vagy a be nem jelentett nyilvános pártgyülést, pártünnepélyt, körmenetet rendezte, a közigazgatási hatóság által rendőri utón 100 frtig terjedhető birsággal vagy 20 napig terjedhető fogsággal büntetendő. A tiltott helyre tűzött zászlót, jelvényt az elöljáróság eltávolítani köteles." A főrendiház ezen §-nál azon módosítást hozza javaslatba, hogy a 2. bekezdésnél ezen szó után „körmenet" e szavak: „a törvényhatósági tisztviselőnek, ha ilyen helyben nincs* szúrásának közbe. A központi bizottság azonban ezen kérdésben határozott véleményt nem terjeszthet elő, azért, mert az osztályok egyike a tárgyaláskor még alakulva nem volt, és igy a központi bizottság csak 8 előadóból állván s ezekből 4 a módosítás mellett 4 a módosítás ellen szavazván, érdemleges határozatot hozni nem lehetett. És azért nem tehet a központi bizottság egyebet, minthogy a főrendek módosítását a képviselőház eredeti szövegével együtt saját megállapodásának bejelentése nélkül, a tisztelt ház elhatározása alá terjeszti. Végül az I. és Ill-ik osztály részéről az 5-ik §-hoz, a IX-ik osztály részéről pedig a 13. §-hoz bejelentett külön-vélemények tisztelettel csatoltatnak. Kelt Budapesten, 1874. évi október hó 31-én. Szeniczey Ödön s. k., a központi bizottság előadója. I. sz. a. melléklet a 851. számú irományhoz. Az I. és III. osztályok különvéleménye a főrendiháznak a választási törrényjayaslat 5. §. módosítása tárgyában. A szőnyegen fekvő választási törvényjavaslat már eredetileg nem akart egyéb lenni, mint az 1848-ik évi választási törvényczikkek módosítása és kiegészítése. Az indokolásban maga veti fel a belügyminister ur a kérdést: „miért nem nyújtott be a kormány törvényjavaslatot egy egészen uj választási törvény alkotása iránt?" És maga felel meg reá, mondván: „uj választási törvényt alkotni nem lehet a nélkül, hogy mindenekelőtt a census újból meg ne állapíttassák, . . : . minthogy pedig összes adózási viszonyaink a közel kilátásba helyezett adóreform-törvények által átalakulásnak néznek elébe, hiányzanak az adatok, melyek egy uj census felállításának alapjául szolgálhatnának." Tehát a szőnyegen fekvő törvényjavaslat maga is a rendszeres választó-törvényig fentartandónak vélte a jelenlegi census-viszonyokat. Az I. és ni-ik osztályok azonban, az 5-ik §. határozatai alapos megfontolása után, ugy találván, hogy ama szakasz, az eredeti szövegezés szerint, incidentaliter lényegesen módosítaná az erdélyi választási censust, a mennyiben azt jelentékenyen kiterjesztené, azt a kitűzött czélon túlmenőnek látják; ellenben az 5-ik §. a főrendiház módosítása szerint semmit egyebet nem jelentvén, mint