Képviselőházi irományok, 1872. XIX. kötet • 796-860. sz.

Irományszámok - 1872-849. Törvényjavaslat a bélyeg, illetékek és dijak tárgyában

849. SZÁM. 317 Melléklet a 849. számú irományhoz. Indokolása a bélyeg s illetékek és dijak tárgyában beterjesztett törvényjavaslatnak. A törvényjavaslat 1. §-ában a bélyeg s illetékek, valamint a dijak iránt fenálló" szabályoknak, illetőleg a törvényhozás által azokra nézve eddigelé elrendelt módositásoknak az 1873: IX. törvényczikk 1. §-a szerint 1874. év végéig terjedő érvénye további két évre meghosszabbittatni, úgyszintén a jelen törvényjavaslat többi §-aiban az állam jövedelmének emelésére czélzó uj intézkedéseknek hatálya is 1875. január 1-től kezdve 1876. év végéig megállapittani inditványoztatik azon tekintetből, mert a bélyeg s illetékekre nézve kívánatosnak jelzett uj törvényjavaslatnak nemcsak kidolgozása, hanem annak törvényhozási tárgyalása is szövevényes s terjedelmes voltánál fogva hosszabb időt igényel. A 2. §-ban az illetékek megszabása az adóhivataloktól elvétetni és azzal jövőre a felállítandó illeték-kiszabási hivatalok megbízatni javasoltatnak, mert az adóhivatalok, melyek sokféle egyéb teendőkkel is tulhalmozva vannak és melyeknek közegei az illetéki szabályok helyes alkalmazására szükséges jogi ismeretekkel rendszerint nem bírnak, az eddigi tapasztalatok szerint ebbeli feladatukat sem a kincstár érdekeinek, sem pedig a felek jogosult igényeinek megfelelőleg teljesíteni nem képesek. Ezen körülmények okozzák azt, hogy az adóhivataloknál az elintézetlen illetéki szabások száma jelenleg 40.000 darabot meghalad, és hogy az általuk megejtett illetéki szabások is a felek által a legtöbb esetben kifogásoltatván, az illetéki tárgyalások későn fejeztetnek be, s ennek folytán az illetéki hátralékok szaporodnak. — De a pénzügyigazgatóságok is a nagyszámú felszólamlások következtében illetéki ügyekkel tulhalmoztatnak ugy, hogy ezen nevezetes jövedelmi ág sok hátránynyal küzd, melyet elhárítani és az illetékek jövedelmét a megfelelő mérvig fejleszteni csak ugy lehet, ha az illetékek megszabása arra képesített s egyedül azzal foglalkozó közegekre ruháztatik át. A 3-ik és 4-ik §-okban javasolt intézkedések a jogügyletektől járó illetékek gyorsabb kiszabhatását és igy az ügyvitel sikerének biztosítását czélozzák, miután az illeték-kiszabással megbízott adóhivatalok az illetékek megszabásához szükséges adatokat eddig csak sok időveszteséggel és többszörös sürgetések után voltak képesek megszerezni. Az 5-ik és 6-ik §-okban a fizetési meghagyásoknak az illetéktartozás megállapítása szemponjából annnyira fontos kézbesítése körüli eljárás szabályoztatik, mert fordultak elő esetek, hogy némely község a fizetési meghagyásoknak kézbesítését megtagadta, másutt hónapokig hevertették az illetők maguknál a fizetési meghagyásokat, vagy a felek vevényeit elszórták, szóval sok viszásság szokott e tekintetben előfordulni ugy, hogy e baj orvoslása az ügyvitel érdekéből szükséges. Miután az illeték-fizetés esedékességének beálltát a fizetési meghagyásnak kézbesítéséről szóló vevény tanúsítja, e nélkül pedig az illetéket sem behajtani sem biztosítani nem lehet, az eddigi tapasz tálatok szerint pedig a felek a vevény sajátkezű aláírását gyakran halogatják vagy épen kikerülni örekszenek: ennélfogva szükséges az ily helytelenségekből eredő ügyviteli hátrányt a 6. §-ban javasaiba hozott intézkedés által meggátolni. A 7—13. §-okban felsorolt üzletek és vállalatok gyakorlása mostan csak a kérvényre vagy bejelentésre szükséges 1 frt bélyegilleték alá esik.