Képviselőházi irományok, 1872. XIX. kötet • 796-860. sz.

Irományszámok - 1872-836. Törvényjavaslat a közadók kezeléséről

218 836. SZÁM. gesek, másfelől kívánatos, hogy az adózó közönség a közadók kezelésének módját szabályozó törvényes intézkedésekről teljes tudomással birjon. Áttérve már most az egyes fejezetekre, azoknak indokolásául a következőket terjesztem elő: I. FEJEZET. Jelen fejezet 63. §-t foglalván magában, kijelöli azokban az egyenes adók kezelésének, kivetésének, beszedésének és behajtásának vezérletére hivatott közegeket s szabályozza az egyenes adók kivetésénél követendő eljárást. Az 1—4. §§. megállapítják a kir. adófelügyelői hivatalok székhelyeit, alárendeltségét, személyzetét és hatáskörét. A kir. adófelügyelői hivatalok rendszerint a megyék székhelyein állíttatnak fel, s igy működésük tere a pénzügyigazgatóságokénál kisebb területre szorítkozván, a kir. adófelügyelők azon helyzetben lesznek, hogy a vidék helyi, üzleti és kereskedelmi viszonyairól tüzetes ismeretet szerezve, az adókirovást, illetőleg az adókirovási javaslatok elkészítését az egyenlő teherviselés és az igazság elveinek megfelelőleg eszközölhessék. Kötelesek lesznek továbbá a kir. adőfelügyelők a közadók behajtását vezetni, továbbá a kir. adóhivatalokat, s a városi és községi közegeket az adóügyekre vonatkozó teendőikre nézve ellenőrizni; mely kötelességüket a fent előadott körülménynél fogva, sokkal behatóbb módon fogják teljesíthetni, mint azt a pénzügyi hatóságok, melyeknek területe 4— 7 megyére is kiterjed, eddig teljesíteni képesek valának. Az 5-ik §. szerint az adóügyekben a törvényhatóságok részéről teendőkre nézve a felügyelet és intézkedés jogával a főispánok, alispánok, szolgabirák és polgármesterek bízatnak meg. Ez kifolyása az 1870: XLII. és 1871: XVIII. trvczikkek rendeleteinek. A 6—12. §§. szólnak a községi adóügyi bizottságok alakításáról és működéséről. Ezen adóügyi bizottságok alakítása szükséges, mert ők lesznek hivatva közbenjárni mindazon teendőkben, melyeket a jelen törvény az adóügyek ellátására nézve a községekre átruház, s a melyeket a sok egyébbel elfoglalt elöljáróság maga nem képes kellően teljesíteni. A bizottsági tagság visszautasítására és a bizottsági tárgyalásokbóli elmaradásra vonatkozó intézkedések szükségesek, ha azt akarjuk, hogy a bizottságok feladatuknak fönakadás nélkül megfelelhessenek. A 13—63. §§. szabályozzák az egyenes adók kivetésénél követendő eljárást. Ezen §§-ban az adókivetési előmunkálatok sorrendje és eszközléseknek módja állapittatik meg. Ez intézkedés az eljárás egyöntetűségének elérése az előmunkálatoknak a kellő időbeni befejezhetése végett szükséges. E §§-ban továbbá a föld- és házadónak, úgyszintén az 1-ső és 2-ik osztálybeli kereseti adónak kivetése a kir. adófelügyelőkre, a kereseti adó többi osztályaira nézve az adókivetési javaslatok megtétele a községek, illetőleg az adózók csoportjaiból alakitott gyülekezeteknek meghallgatásával törvényhatósági küldöttekből s a kir. adófelügyelőből állandó küldöttségekre, az adónak végleges kivetése pedig bizottságokra bizatik. Ezen intézkedésnek czélja: a) a föld- és házadó kivetését, a melyre szükséges adatok részint a múltból már készen állanak, részint gyorsan megszerezhetők oly időben eszközöltetni, hogy a kivetett adótartozásoknak egyénenkénti előírása a lehetségig, már az adóév első havában foganatba vétethessék; b) az 1-ső és 2-ik osztálybeli kereseti adónak amúgy is csak állandó tételek alkalmazása melletti kirovását egyszerűsíteni és siettetni, végre: c) a községek és adózók csoportosítása által az egyenlő teherviselés és az igazság elveinek megfelelő adókirovást lehetségessé tenni, mert azon véleményben vagyok, hogy midőn most az adóhivataloknak van kötelességökké téve, hogy a tőke birtokosok, iparosok és kereskedők adóval megrovandó jövedelmét és kereseti nyereményét magán-uton folytatandó vizsgálatok utján ők nyomozzák ki,