Képviselőházi irományok, 1872. XVIII. kötet • 755-975. sz.

Irományszámok - 1872-795. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek jelentése a közoktatás 1872. évi állapotáról

795. SZÁM. 393 közöltetik, ha a tantárgyak megválasztása körül a szigorlóra legkisebb nyomás sem gyakoroltatik, hanem egészen szabad tér engedtetik neki a szigorlatok tárgyaiul azon tanulmányok választására, melyek hajlamának és képességének megfelelnek. Ezen alapelven sarkallik a részletesen kidolgozott szabályzat, mely 1873-ik évi június 7-én kelt 14936. sz. alatti rendelettel mind a budapesti, mind a kolozsvári tudomány-egyetemnél életbeléptetett. A juris utriusque tudorságnak eddig fennállott azon módozata, mely szerint ezen tudori szigorlatnak minden tárgyára csak keresztények bocsáttattak, s annak egyik tárgyából a canonjogból a nemkeresztények ki voltak zárva, 1873. évi deczember 26-án 34728. sz. alatti rendelettel megszüntetett s elrendeltetett, hogy jövőre minden szigorlótól a szigorlat minden tárgyában teljes képesség kívántatik. Ezenkívül elrendeltetett, hogy a magyar közjog a jogtörténelmi szigorlat tárgyai közé felvétessék, s hogy addig is, mig a jog- és államtudományi szigorlatok ujabban szerveztetni fognak, azok jelenlegi szervezetükben ugyan, csakhogy ezentúl teljes nyilvánosság mellett tartassanak. Az eddig divatozott vitatkozás megszüntetett, elrendeltetvén, hogy az írásbeli dolgozat, illetőleg az inauguralis dissertatio tudományos szerkezetére nagyobb súly fektettessek, s ha az meg nem üti a mértéket, annyiszor mennyiszer visszautasittassék, s a szigorló csak akkor bocsáttassék a felavatásra, ha ezen most emiitett kelléknek is teljesen megfelelt. Helyén van itt megemlíteni azon intézkedéseket is, melyek a jog- és államtudományi államvizsgálatokra nézve tétettek. Hogy t. i. a tanulási és tanítási szabadság elvére fektetett, jelenleg fennálló tanulmányi rendszer egyrészt azon magasztos feladatának teljesebben megfeleljen, miszerint szakszerű és alapos jog- vagy államtudományi, vagy mindkét rendű képzettség közvetítésére szolgáljon olyformán, hogy az elsajátított szakkészültség a mai kor követelményeinek és a gyakorlati élet igényeinek magasabb színvonalán álljon, s hogy másrészt az akadémiai szabadsággal oly visszaélés ne kaphasson lábra, mely közvetlenül ugyan a tanuló ifjúság saját kárára, közvetve azonban a társadalom és a haza hátrányára üt ki; addig is, mig az egyetemi reform ügyében törvény fog intézkedni a fenálló államvizsgálati rendszerre, és azzal összefüggésben lévő tanfegyelmi szabályzatokra uj intézkedéseket léptettem életbe, melyek egyrészt alkalmat szolgáltatnak arra, hogy a hallgatók hajlamuknak megfelelőleg vagy a jog- vagy az államtudományokra fektethessenek nagyobb súlyt, másrészt pedig az egyes vizsgálatok közötti időt 'megkurtítják, mintegy kényszerül szolgál arra, hogy a hallgatók egyetemi tanulmányaik minden idejét csakugyan a tanulmányoknak szenteljék, s a vizsgálatok közötti nagyobb időköz ne szolgáljon ingerül arra, hogy kecsegtetve az által, miszerint még marad elég idő a tanulásra és készülésre, annak egy nagy részét tétlenül töltsék, s ennek sajnos következményeit a vizsgálatoknál érezzék. Ennélfogva az eddigi jogtörténelmi államvizsgálat, melyet rendszerint a negyedik félév után kellett letenni, két alapvizsgálatra osztatott, melyek elsejét a jogtani folyam első évének, a másodikát pedig második évének július második felében lehet letenni, de a reá következő tanév október vagy márczius havában okvetlenül leteendő, mert különben a negyedik, illetőleg hatodik félév, s az ezentúl esetleg töltendő tanidő a rendes quadrienniumba be nem számíttatik. Ezen két alapvizsgálaton kivül van még az egyetem keblén belül tartandó két elméleti államvizsgálat, t. i. az egyik a jogtudományi, a másik az államtudományi KÉPVH. IROMÁNY. 1872 75. XVIII.