Képviselőházi irományok, 1872. XVIII. kötet • 755-975. sz.

Irományszámok - 1872-795. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek jelentése a közoktatás 1872. évi állapotáról

392 795. SZÁM. E táblázat szerint volt e hazában 13 jogakadémia. Ezek közül : Királyi jogakadémia volt . 5 Kómái katholikus 2 Helvét hivatallásu 5 Ágostai 1 Összesen 13. osztály tanár tanuló A királyi jogakadémián . . 16 39 911 A római kath. akad. ... 6 15 220 A helvét hitv. akad. ... 16 28 643 Az ágostai hitv. akad. . . 2 6 151 Összesen 40 88 1.925. Az 1871-diki állapotokhoz képest némely intézetekben apadtak a tanulók 100-al, ellenben növekedtek 146-al, tehát a jogakadémiai tanulók száma általában 46-al szaporodott. 3. T u d o m á n y - e g y e t e m e k. Általános intézkedések. A bölcsészettudori oklevél elnyerésére nézve uj szigorlati szabályzat adatott ki. Hazai egyetemeinken ugyanis ezen oklevél elnyerése a legújabb időig oly feltételekhez volt kötve,- melyek évszázadok előtt, azaz oly időben állapittatak meg, melyben az, úgynevezett bölcsészeti tudományok mind kül-, mind beterjedelem tekintetében csak csiráit foglalták magukban azon nagyszerű szellemi termékeknek, melyeket a jelen korban bölcsészeti, nyelvészeti, történeti, természettudományi és mathematikai tudományok nevezete alatt szoktunk megkülönböztetni, s melyek az ujabb időben ol roppant lendületet nyertek, hogy azok mindnyájának vagy legalább többjeinek oly elsajátítása, mely a tudori czimet valóban igazolná, oly rendkívüli tehetségeket tételez fel, minők ritkán, vagy sohasem szoktak előfordulni. Az eddigi szabályzat tehát, mely a bölcsészettudori oklevél elnyerését négy különböző körű tudományból sikeresen kiállott szigorlatoktól tette függővé, mai napság valóságos anachronismust képezett, s a tudori czim egykori értékét lényegesen csökkentette. Hogy ezen bajnak eleje vétessék, addig is, mig az egyetemek általános szervezése törvény által eszközöltetik, ő cs. és ap. kir. felségének 1873-ik évi május 17-én kelt legmagasb elhatározásával, ugyanazon évi május 11-én 12.461. sz. a. tett előterjesztésem folytán a bölcsészettudori oklevél elnyerésére vonatkozólag uj szabályzatot méltóztatott legkegyelmesebben jóváhagyni, mely azon alapelvből indult ki, hogy miután a bölcsészeti, illetőleg bölcsészet-, nyelv-, történettudományi és mathematikai, természettudományi karok lényegesen képviselői az egyetemnek, s ennélfogva a tanítási és tanulási szabadságnak, ha az csakugyan éltető szelleme és jellege az egyetemi tudománymivelésnek, leginkább az emiitett karoknál tudósok és tanárok képzésénél kell, hogy első sorban alkalmaztassák; a szigorlatok körüli eljárásnak is, mint az egyetemi tanulás zárkövének, ezen tanulási szabadsággal összhangzásban kell állania, mi az által esz.-