Képviselőházi irományok, 1872. XVIII. kötet • 755-975. sz.

Irományszámok - 1872-795. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek jelentése a közoktatás 1872. évi állapotáról

795. SZÁM. B) Reáltanodák. A reáltanodák eddigi szervezetének főbaja az volt, hogy ezen intézetek nemcsak a magasabb műegyetemi tanulásra szolgáltak előkészítőül, hanem egyszersmind részben a közélet szükségeit is tekintetbe véve, némely szaktárgy felvétele által a nálunk még hiányzott ipartanodákat és polgári iskolákat is pótolni akarták, mi által tulajdonkép feladatuknak meg nem felelhettek. Hogy tehát addig is, mig a középtanodai oktatás iránti törvény meghozatik, megtétessenek mindazon intézkedések, melyek lényegileg a törvényhozás ez érdembeli határozatától nincsenek feltételezve, azonban a reáltanodák újjászervezésének fokozatos életbeléptetésére mulhatlanul megkívántatnak; hogy továbbá addig is, mig az uj szervezet teljesen életbeléphet, az eddiginek legalább fő hiányai megszüntessenek, szükségesnek találtam a középtanodai oktatás iránt a törvényhozás elé terjesztett javaslatomban foglalt elvek alapján a tanterv iránti előmunkálatokat már most foganatba venni, s miután az ezek alapján javaslatba hozott tanterv a legalsóbb osztályok tantárgyaira nézve nem foglalt magában oly intézkedéseket, melyeket a fenntebb kifejtett indokból nem lehetett volna azonnal életbeléptetni, vagy a melyek a jövő intézkedések és elhatározások foganatba vételének bármi tekintetben és irányban útjában állhatnának, elhatároztam azt az 1873/4. tanévben a reáltanodák első osztályában életbeléptetni; mire nézve arról kellett eleve gondoskodni, hogy miután a franczia nyelv kötelezett tantárgyként osztatott be, s a magyar és német nyelvre nézve az olvasmányok másként rendeztettek, az intézetek a franczia nyelv tanitására képes tanerőkről s az uj tanterv követelményeinek megfelelő tan-, illetőleg olvasókönyvekről kellé gondoskodni, s e részben az intézkedések a tanév megkezdéséig meg is történtek. Ezen kivül intézkedtem, hogy azon szaktárgyak, melyek a reáltanodák feladatát tekintve tantervük keretébe nem valók, hanem eddigelé azon okból vétettek fel, hogy a reáltanodák, mint fenntebb emlitém, ipariskolai feladatnak is megfeleljenek, a milyenek voltak: az épitészettan, a váltóisme, könyvvitel s a géptan az 1873/4. évi tantervből kihagyassanak, s ennek folytán a III. osztályban az épitészettan eddigi 3 órájából, melyből az előadásra 1, a rajzra pedig 2 óra esett, a mértani rajz tanitására 2 óra fordittassék, s a fennmaradó egy óra elesvén, az eddigi 31 heti óra, beszámítva a hittan két óráját, 30 órára szállíttassák le. Ugyancsak a III. osztályban egészen elmaradt a váltóisme és könyvvitel, melyek jelenleg a számtan mellett taníttattak, mi által az alkalmazott számtan tanitására és tüzetes begyakorlására több idő marad. A VI. osztályban egészen elmaradt a géptan, mely eddig hetenként 5 órán taníttatott. Minthogy azonban eddig a géptani rajz képezte a VI. osztályban a mértani rajz tananyagát, a mértani rajz pedig ezen osztályban tovább is gyakorlandó, a géptan után maradt 5 órából 3 óra a mértanra rendeltetett, és pedig egy óra előadásra és kettő a rajzra. A mértani rajz tananyagát az ábrázoló mértanból az aránytan, a ferdeszögü vetülettan, a távlattan, és ezeknek a gyakorlati életből választott tárgyakra való alkalmazása képezi, melyekre az 5 osztályban eddig ugy sem került idő. A rendelkezésre még maradt két órából az egyik a mennyiségtanra, a másik pedig a német nyelvre fordíttatott, mi által lehetséges leend a mennyiségtani fontosabb 9 A reáltanodák belszerrezete.