Képviselőházi irományok, 1872. XVIII. kötet • 755-975. sz.
Irományszámok - 1872-795. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek jelentése a közoktatás 1872. évi állapotáról
785. SZÁM. 379 Tanárok és azok kiképeztetése. Taneszközök. tételeknek összefüggő átnézetét adni, s e mellett a német nyelv és irodalmat is az utolsó évben behatóan tárgyalni. A reáltanodái tanárok képzésére e folyó 187 3 / 4 . tanévig a műegyetem mellett külön tanárképezde állott volt fen, mely azonban az országos képviselőház határozata következtében a fennemlitett tanévtől kezdve a gymnasiumi tanárképezdével egyesittetvén, közös középtanodai tanárképezdévé alakittatott át azon szervezettel, melyet jelentésemnek a gymnasiumokra vonatkozó részében előadtam. A fennállott reáltanári képezdében az l^l 1 )^ tanév mindkét felében működésben volt: a mennyiségtani szakosztály és annak leirati mértani ága, továbbá - a természettani és természetrajzi szakosztály, melyekhez a tanév második felében a vegytani szakosztály járult. E szakosztályban a műegyetemi előadásokon kivül külön előadásokat tartott, továbbá a szóbeli, írásbeli és kísérleti gyakorlatokat vezette nyolcz tanár. Képezdei rendes tag volt a mennyiségtani szakosztályban 5. a leirati mértani osztályágban 2. a természettani szakosztályban 3. a természetrajzi szakosztályban 3, s a vegytaniban 1, összesen 14 rendes tag, kik közül három, tekintettel egyrészt a kitűzött kérdésekben fekvő nehézségekre, másrészt az azok megfejtésében felmutatott alapos készültségre és szakirodalmi tájékozottságra, pályadíjat nyert s dolgozataik kinyomatásra is érdemesittettek. A tanárképzés egyéb módját, jelesen az e czélra engedélyezett utazási ösztöndíjakat, ugy a mint ezt a gymnasiumokra vonatkozólag előadtam, a reáltanárokra és tanárjelöltekre is aránylag kiterjesztettem, valamint, hogy azon intézkedések, melyek a gymnasiumi tanárok anyagi állásának javítására tétettek, s már fentebb említtettek, a reáliskolai tanárokra is ugyanazon mérvben alkalmaztattak. A reáltanodák taneszközeinek fentartására, s ujak beszerzésére 1872. évben engedélyeztetett . . . 9.411 frt 1873. évben pedig 14.650 „ összesen 24.061 frt melyben 1872. évben 12, 1873. évben pedig az államkincstárból fentartott 14 reáltanoda részesittetett, a többi reáltanodának e nemű szükségleteit az illető pártfogók, városok, vagy egyéb fentartók fedezvén. Miután azon érdekeltség, mely a ministerium életbeléptetése óta a reáltanodák irányában nyilvánul, nemcsak meg nem állapodik, hanem évről évre nőítön nő, agy, hogy a tanulók folytonos szaporodása miatt alig van reáltanoda, melynél párhuzamos osztályok ne léteznének, s ezek száma némely reáltanodánál oly nagy, hogy a párhuzamos osztályok tanulóinak száma elég jutalékot szolgáltathatna egy külön álló másik reáltanoda számára is: ezen körülmény egymaga eléggé igazolja a reáltanodák szaporításának szükségét. Ennek megfelelőleg, miután az illető városokkal folyamatba tett tárgyalások befejeztettek, melyek alapján Győr és Nagy-Várad városa a szükségelt tanépületen és ennek fentartásán fölül az első évi 5.000 frtnyi, a második pedig évi 4.000 frtnyi járulékot s a szükséges fűtési anyagot ajánlották fel; 1873. évben Győrött és Nagy-Váradon főreáltanoda léptetett életbe,, az első az alsó négy, a második pedig az 1-ső és 4-dik osztálylyal, agy, hogy minden következő évben egy-egy osztálylyal bővíttessék, addig, raig teljesen ki nem egészül. Ezenkívül megkezdettek az előmunkálatok arra nézve, hogy még három főreáltanoda állitassék, melyek helyéül egyelőre Arad, Szombathely és M.-Sziget van kiszemelve, s e tekintetben az ügy oda jutott, Uj reáltanodák felállítása s a fenállóknak kiegészítése.
