Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.

Irományszámok - 1872-725. Törvényjavaslat, a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott 1868:LIV. törvényczikk módositása iránt

3 98 725. SZÁM. A birói teendőket szaporítják és az eljárás gyorsaságát gyakran gátolják azon nehézségek, melyek abból támadnak, hogy sem a fél sem ügyvéde avagy megbízottja a bíróság helyén nem lakik. Ezen nehézségek megszüntetését czélozza a törvényjavaslat 63. §-nak azon rendelkezése, hogy a felek vagy ügyvédeik a kézbesítések elfogadására a bíróság helyén lakó megbízottat tartoznak rendelni. A 64. §. czélja a 262. §. rendeletét általánossá tenni, mert nemcsak annak, a ki olvasni nem tud, hanem annak is, ki a határozat nyelvét nem érti, ki a törvény rendeletét nem tudja: szükséges a kézbesitett határozat tartalmát értésére adni. A 65. §. az első végzések kézbesítését szabályozza, annak lehetőségét akarja meggátolni, mi a perrendtartás 265. §. rendeletének pontos megtartása mellett is lehetséges volt, hogy t. i. valakit elmarasztalni lehessen, ki perbe idéztetéséről tudomással nem birt, s azért védelméről sem gondoskodhatott. A perrendtartás 265. §. szerint egészen törvényszerű az olyan idézés, midőn a kézbesítő a mértföldekre távollevő alperes lakásának ajtajára az idéző végzést két tanú jelenlétében a tárgyalási vagy perfelvételi határnap előtt kifüggeszti s erről a házbelieket értesiti. Ily esetben még ügygondnokot sem kell rendelni a távollévő alperes számára. A törvényjavaslat két esetet különböztet meg : 1-ször: a hon nem talált alperes nincs ugyan lakásán, de a kézbesítés idejekor azon község határain belül tartózkodik, mely községben kézbesíteni kell. 2-szor: a hon nem talált alperes a kézbesítés idejekor a községben sem tartózkodik, hanem távol van. Első esetben: a) a kézbesítő ugyanazon községben lakhatik, melyben kézbesíteni kell, például a törvényszékek és járásbíróságok székhelyein, vagy b) a kézbesítő távolabb néha több mértföldnyi távolságban lakik azon helytől, hol kézbesíteni kell. A második esetben: a) alperes tartózkodási helye vagy tudva van például: tudva van, hogy mint országgyűlési tag Budapesten tartózkodik, vagy pedig b) alperes tartózkodási helye nincs tudva. Ezen eseteket egyenként felvéve, mindenik esetre külön szabályt állit fel a törvényjavaslat 65. §-a. Az 1-ső pont a) esetében a kézbesitő tudósítani tartozik a hon nem talált alperest, hogyl kézbesítés végett mikor fog nála megjelenni; az első pont b) esetében ezen czélszerü rendelkezés kivitele gyakran lehetetlen: például a kézbesítést körjegyző végzi a lakhelyétől néhány mértföldnyi távolságban fekvő pusztán, ily esetben, ha azon idő alatt, míg a körjegyző a pusztán időz, alperes haza nem jön, költség-szaporitás és idővesztés nélkül lehetetlen, a kézbesítésre ujabb határnapot kitűzni. Azért a b) alatti esetben törvényjavaslat előleges értesítés nélkül azon eljárást engedi meg, melyet az a) alatti esetben csak az előleges értesítés után enged meg. A 2-ik pont a) alatti esetében a kézbesítést ott kell teljesíteni, hol alperes tartózkodik; a b) alatti esetben pedig alperes részére ügygondnokot kell rendelni. A 66. §. szükségét eléggé indokolja azon körülmény, hogy igen számos azon semmitőszéki határozatoknak száma, melyeknél fogva az első-bíróságok ítéletei alperes törvényszerütlen idézése miatt megsemmisíttetnek. A 67-ik §-hoz. Ezen §. a perrendtartásnak a perorvoslatokról szóló rendelkezéseit világosan azon ügyekre szorítja, melyekben az eljárást a perrendtartás szabályozza. Ennek kimondása azért szükséges, mert