Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.

Irományszámok - 1872-725. Törvényjavaslat, a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott 1868:LIV. törvényczikk módositása iránt

188 725. SZÁM. Ezen esetek kétfélék, a) olyanok, melyekben akár a per tárgyának csekélysége, akár a felebbezésnek vélelmezhető alaptalansága, akár végre a miatt, mivel nem rendes bíróságok hozták az ítéletet, czélszertinek látszik, hogy a fellebbezés kizárva maradjon (54. §. 1., 2. pont, prtts. 478., 490., 509. §§.), b) olyanok, melyekben a semmitőszék van hivatva közvetlenül és végérvényesen határozni. (70. §. 1., 2., 3. pontjai.) Végre a 71. §-ban meghatározza azon eseteket, melyekben önálló felebbezésnek nincs helye, a melyekben tudniillik a véghatározat előtti felebbezés rendszerint nem valamely jogsérelem orvoslásának, hanem az eljárás feltartóztatásának czéljából szokott használtatni. A 2. pont alatt kijeöllt irányban a javaslat következő rendelkezések által kíván gátot vetni a jogorvoslatokkal való visszaélésnek: a) elrendeli, hogy a sommás eljárásban is a semmiségi panaszt indokolni és a fellebbezésben az ítélet sérelmes pontjait kijelölni kell (51. §.); b) oly perekben, melyek tárgya 50 frt értéket tul nem halad, az első-biróság ítélete ellen fellebbezést nem enged (54. §. 1.); c) szintén nem enged felebbezést a meg nem jelenés folytán hozott sommás bírósági Ítéletek ellen (54. §. 2.); d) oly sommás perekben, melyek tárgya 100 frt értékét tul nem halad, a másod-bíróság télete ellen fellebbezést nem enged (54. §. 3.); e) oly sommás perekben, melyek tárgya 300 frt értékét tul nem halad, két egybehangzó ítélet ellen nem enged további fellebbezést (54. §. 4.); f) megengedi, hogy bizonyos kiváltságos természetű ügyekben az első-birósági ítélet a felebbvitel daczára is végrehajtható legyen (55. §.); g) a semmiségi panaszokra nézve elvül állította fel, miként csak a törvény által tüzetesen meghatározott esetekben lehet semmiségi panaszszal élni (68. §.); , h) ha megengedi, hogy a végrehajtás folyamában felmerült alaki törvénysértéseket maga a per birája, vagy a végrehajtó bíróság is orvosolhassa (81. és 82. §.); i) a semmiségi panasz felfüggesztő hatályát korlátolta (84. és 85. §§.); végre k) szabályként állítja fel, hogy a fellebviteli bíróságok határozatai ellen oly semmiségi ok miatt, mely már az alsóbb bíróságoknál felmerült, semmiségi panasznak nincs helye. (86. §.) B) Részletes indokok. A törvényjavaslat 1. §-hoz. A perrendtartás 1. §-át az 1871 : XXXI. törvényczikk 1., 14. §§. és az 1871 : XXXII. törvényczikk 1. §-a már hatályon kívül helyezték. A 2. §. helyett pedig a jelen törvényjavaslat 115. §. uj rendelkezést tartalmaz. Ezen §§. helyett a törvényjavaslat az 1. §. felvételét indítványozza, melynek felvétele azért szükséges, hogy szabatos kifejezést és kellő alkalmazást nyerjen a törvényben azon különbség, mely a birói hatóság és birói illetőség fogalmai, s a kettőnek jogi természete között létezik. Nálunk vannak egyes és vannak társas-biróságok- A perrendtartás 93. és 94. §§. és ezek alapján az 1871 : XXXI. t.-cz. 15., 18. §-ai meghatározzák mind az egyes, mind a társas-biróságok bírói hatóságát a polgári peres és peren kívüli ügyekben. A törvényhozás, midőn a különböző szerkezetű bíróságok birói hatóságát ily módon meghatározza, nem csupán a felek érdekeit tekinti, mint tekinti akkor, midőn szabályokat állit fel arra nézve, hogy az egyenlő birói hatósággal felruházott bíróságok között bizonyos ügyre nézve melyik legyen illetékes. Vannak magasabb tekintetek is, melyek