Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.
Irományszámok - 1872-721. Törvényjavaslat a budapesti magyar királyi tudomány-egyetem számára épitendő sebészeti klinikáról
140 721. SZÁM. Az összes építkezés lehetőleg czélszerü alakban és beosztással, s egyszersmind egyszerű modorban terveztetik, az üllői útra eső homlokzat ez alól csak annyiban képezvén némileg kivételt, a. mennyiben azt a város dísze okvetlenül megköveteli. Minden egyes kóroda részére külön épület 80 — 100 betegágygyal hozatott javaslatba; azonkívül néhány földszintes barraque-épület, ragályos és fertőző, valamint oly betegek elhelyezésére, kiknek felgyógyulása a levegőnek a rendesnél nagyobb mérvű megújítását szükségeli. Mindegyik koródával megfelelő kórházi osztály állana kapcsolatban. A koródákon az orvosok leképezésére leginkább alkalmas tananyagot szolgáltató betegek, s időszakonként a szükséghez képest másokkal felcserélendő esetek helyeztetnének el; a kórházi osztályra minden egyéb beteg — a közkórházakra nézve fenálló szabályok értelmében — ápolás és gyógykezelés végett felvehető ; oda tétetnek át a koródáról ugy a tanításra többé nem szükséges, mint esetleg oly betegek is, kiknek felgyógyulása az osztály nyugodtabb viszonyai között könnyebben és gyorsabban eszközölhető, s innen vehetők be a kórodára egy időre oly időre lefolyású esetek, melyeket a hallgatónak a mostani berendezésnél kórodailag észlelni alkalma nincs. Ugy a kóroda, mint a kórosztály az illető tanár vezetése és felügyelete alatt fogna állani, kinek ez által mód és alkalom nyujtatik, nemcsak szorosan tanári hivatását alaposabban teljesíteni, mint eddig, hanem az esetek nagy számánál és tervszerű csoporíosithatásánál fogva különben nem igen eszközölhető kór- és gyógybuvárlatokat is tenni, s a tudomány előbb viteléhez járulni. A tanár feladata teljesítésében a koródán tanszéki segéde, az osztályon rendelő orvos, mind a kettőn a tudományművelés és betegápolás igényeinek megfelelő számú másod-orvosok és gyakornokok által segittetik, mi által ismét a tudomány nagyobb terjedelembeni művelése, külön szakmák felvirágoztatása, s általán az orvosok alapos kiképeztetése lehetségessé válik. Az egyetemi koródákon s a velük kapcsolatos kórosztályokban a tervezet szerint összesen 400 — 450 beteg fogna ápolásban részesülhetni. A mi a felállítandó épületek költségét illeti, 2535 Q öl lévén beépítendő, ebből az üllői útra néző két- és háromemeletes 707 • ölnyi területen felállítandó pavillonok 970.000 frtot vennének igénybe, a többi kétemeletes kóroda, tanintézeti és gazdasági épületek 1706 [] ölnyi területen 1,706.000 frt költséggel; végre a két földszinti barraque 122 Q° térséggel 35.000 frt költséggel; e szerint az összes épületek 2,711.000 frt költséggel volnának felépíthetők, mely összegből levonván a 600 [ |°-nél nagyobb, a hatvani és ujvilág-uícza sarkán lévő egyetemi épületnek becsárát, 600.000 frtot, [ ] ölét 1.000 írttal számítván, a mi kedvező viszonyok közt mérsékelt árnak mondható, — marad fedezendő 2,111.000 frt. Az egész telepnek felépítését tíz évre osztván be, az évenként fedezendő összeg 211.100 frtot tenne ki. A sorrendet illetőleg, melyben az egyes koródák és tanintézetek részére az uj épületek felállitandók lennének, irányul szolgált azon körülmény, hogy a sebészi és szülészi koródák az állatgyógyintézeti épületben vannak elhelyezve, melynek a műegyetem részére mielőbb ki kell ürittetni, midőn a többi intézetek az egyetem saját házában elhelyezvék. A sebészi és szülészi koródák után a betegellátási, valamint a boneztani épületek a velük kapcsolatos intézetekkel fognának emeltetni, ezután a többi koródák és egyéb tanintézetek. Ezen terv folytán a fenemiitett kóroda-épületek, nevezetesen pedig a sebészi kóroda-pavillon felállítása vétetett mindenekelőtt kilátásba, s az illető koródának főnöke, Kovács József tanár és Kolbenheyer Ferencz építész 1873-ki év nyarán Németország ujabban épült hasonló intézeteinek tanulmányozása végett küldettek ki. J
