Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.
Irományszámok - 1872-721. Törvényjavaslat a budapesti magyar királyi tudomány-egyetem számára épitendő sebészeti klinikáról
721. SZÁM. 141 Ezen tanulmányok felhasználásával, különösen pedig a berlini friedrichshaini kórházi épületek mintájára, melyek Virchow tanári építési programmja szerint a legbehatóbb kísérletek és tanulmányok alapján állíttattak fel, készült el a pesti egyetemi sebészi kóroda-épületnek tervrajza ; figyelemmel arra, hogy ugy a tanítás, mint a gyógykezelés feltételeinek, az adott viszonyok közt, a lehetőleg legjobban megfeleljen, s e szerint a tudományt és munkaerőt gyarapítván, az építkezés háládatos befektetésnek bizonyuljon. A 250 n. sz. ölnyi tért foglaló kóroda helyéül az üllői uti egyetemi telkek délnyugati szöglete jelöltetett ki. Az épület terve ugy állíttatott, hogy a műtő- és tanterem az épület déli végére essék, hol a szükséges világosság oldalt és felülről a legjobban nyerhető. A műtő- és tanterem meg a nagy kórterem közt van a feljárat és lépcsőház némely kórházi és tanítási czélokra egyaránt használandó helyiségekkel, váróterem az első, alorvosi lakás s egy külön kis kórszoba a második emeleten. Az épület derekába helyeztetett mindegyik emeleten ugy, mint földszint egy nagy kórszoba 24—28 beteg-ágygyal, s ezek végeibe az ápoló személyzet, a fürdő, mosdó, kézi-konyha-helyiségek és a elosetek. Az épület északi végében vannak : a második, mellék-lépcső, az alorvosi lak és külön kétágyas betegszobák. A második emeleten nappali szoba. A beosztás egészben akkép van tervezve, hogy minden emeleten lehetőleg ugyanazon helyiségek ismétlődjenek. A tanterem alatti földszinti tér az első tanársegéd lakásául, tanári szobának, az intézeti műszer és könyvtár elhelyezésére; két ablak pedig kis kézi kórszöveti dolgozó-asztalkák beállítására van szánva. A földszin alatt helyezvék el a tüzelő- és készlet-raktárak, szolga-lakás és a fűtés, meg szellőzési készülékek. — Ezen helyiségek világítása és szárazsága érdekében az épület ezen része kívülről azok talapzatával egyenlő mélységű 6—8 láb széles árokkal kerittetik. Tekintettel ugy a telek árára s az építkezés költségére, mint az ápolás könnyüségére és szabatosságára, a nagy kórtermek nem két, hanem három ágysorral vétettek tervezetbe. Ezen berendezés folytán a 8° széles, 9V2 0 hosszú termek, átlag 28 betegágygyal, földszint 52.730 Ki', első emeleten 56.570 H', második emeleten 61.530 M' űrtartalommal, közel 3 Q° terület jut egy-egy ágynak, 16' átlagos magassággal és 8 B ölnél valamivel több levegő tartalommal; tehát annyival, mennyivel az ujabb idők legjobb kórházai birnak. Elégséges világosságról a 9 x /2 0-nyi hosszú falak mindegyikén alkalmazott 5 — 5' széles és magas ablak által van gondoskodva. A nagy kórtermek két vasoszlop sor által három hajóra osztvák; az oldalhajók kevésbé magasak kettős födény szerkezettel; ezekben helyezvék el az elhasznált levegő eltávolítására szolgálóllQ' átmetszettél biró csatornák, az oszlopok aljában lévő nyílásaikkal. Fűtésre a forró vizfütés van tervezve, melynek tüzével, illetőleg egész elilló terményeivel indított kémény-aspiratió által eszközli a szellőztetést. — A tüzelő-helyiség a földszin alatt van. A kórtermek az ablak karfalaiban elhelyezett csőtekercsek (Spirálén) által fülnek, ugy, hogy a kívülről arra készült nyílásokon beható levegő ott megmelegedve jusson a termekbe, s ottani használat után az oszlopok aljában lévő szívó-készülékek által felvétessék, s a padolat alatti llQ' átmetszetü csatornán át vezettessék a lépcsőház főfalában függélyesen futó 7 láb méretű, minden emeletnek külön készült csövébe, melyek a pinczetalaj alatt egyesítve nyílnak az aspiráló kémény alá. — E vezetékek s azok nyílásainak átmetszetei ugy szerkesztvék, hogy ha a termek 7 láb méretű levezető függélyes légcsövében 2 lábnyi sebességű légmozgás tartatik fenn, egy óra s néhány perez alatt .az egész kórterem levegője megújítható. A légáramlat szabályozása pedig teljesen hatalmunkban van.
