Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.

Irományszámok - 1872-721. Törvényjavaslat a budapesti magyar királyi tudomány-egyetem számára épitendő sebészeti klinikáról

721. SZÁM. 139 Az alkotmányos kormány az időközben elejtett építkezési ügyet azonnal újra tárgyalás alá vette, s boldogult Eötvös báró oktatásügyi minister, midőn, a tudomány legsürgősb szükségeit fedezendő, az állatgyógyintézeti intézetben elhelyezett inézetek tágításán fáradozott, az orvosi kar, a kórboncztan, kórorvoslás szövettan és hasonszenvészet részére magánházakban bérelt ki helyiségeket, másfelől egyúttal a gyökeres munkájához fogott, a régi növénykert telkén a természettudományi intézeteket elhelyezni elhatározta, a vegytani intézetet fel is építette, az orvosi kar, a koródák s a velük kapcsolatos tanintézetek részére pedig — az országos vámház által foglaltatván el a részükre kiszemelt volt tér — az üllői utón vett telkeket ő felsége és az országgyűlés megegyezésével. A hely alkalmasnak ítéltetett, mindenek felett tekintettel az épületek rendeltetésére, tanintézet és kórházképen szolgálni; ennélfogva egyfelől azért, mivel a hely a többi egyetemi intézetekhez közel esik s az időkímélés a sikernek nélkülözhetien kelléke oly tanulmányoknál, melyeknél a tantárgyak sokasága mellett azok művelési módszere megkívánja, hogy a növendék necsak az előadásokat hallgassa, hanem állandóan észleljen és dolgozzék is, ennélfogva a tanárokkal együtt a napnak nagy részét az intézetekben töltse; — másfelől, mivel az egyetemi kórház tanczélja folytán mindenekelőtt hivatva van a főváros azon szükségének megfelelni, hogy a hirtelen felmerülő s veszély nélkül messze nem szállítható heveny esetek és sérülések a város központjában ápolás alá vétethessenek. A telkek nagy része azonkívül beépítve nem volt s a városrész lakás tekintetében is a hallgatókra nézve igen kedvező. Az általános építési programúi elkészítésére 1873. év tavaszán kiküldött a ministerium tisztviselőiből és egyetemi tanárokból álló bizottmány, eléje tűzött feladatához képest az egyetemi koródák és orvosi tanintézetek helyi szükségleteit a tanárok 1869. és 1872-ik évben bemutatott részletes tervezete alapján összeállította, s a kívánalmakat ugy a mostani kellékekre, mint a jövendőbeli szükségletre nézve előadta. Az építkezési tervben figyelembe vétetett az, mi a tudomány és tanítás tekintetében mellőzhetlenül szükségesnek mutatkozott. A rendelkezésre álló terület 6.371 • ölet tesz ki. Három oldalról széles utczák által kerittetik és csak egyik — a stáczió-utcza felé eső része határos épületekkel. A jelenben az egyetemnél fenálló koródák és orvosi tanintézetek, névleg: a sebészi, szülészi, szemészi és belgyógyászati koródák, továbbá az államorvostan, az általános kór- és gyógyszertan, a leiró és tájboncztan, a kórboncztan, a kórszövettan és kórvegytan, valamint az orvoskari és kórház igazgatási épület, s a gazdasági és élelmezési épületek a rendelkezésre álló telken 2.535 Q ölnyi területen fognának felépíttetni, s e szerint a teleknek közel kétharmada szabad marad, s a lég megújítására szolgál. Az épületek elhelyezésére nézve a hygienicus tekintetben ez idő szerint általán legczélszerübbnek elismert u. n. pavillon-rendszer fogadtatott el, ennélfogva a különböző koródák és tanintézetek részére külön-külön épületek fognának felállíttatni, s csak oly intézetek helyeztetnének el egy épületben, hol a tananyag megszerzése azt kívánatossá teszi, vagy az egyes tanintézetek terjedelme azt megengedi. Egyúttal költségkímélés végett, s tekintettel a rendelkezésre álló telkek nagyságára és a továbbterjeszkedés nehéz voltára, ugy a koródák, mint a többi tanintézetek számára kétemeletes épületek vétettek kilátásba, a tanári szállások pedig egészen mellőztettek. Az épületek 8—10 ölnyi távolban egymástól oly sorban és irányban, s egymáshoz oly viszonyban fognának elhelyeztetni, hogy egészségi tekintetben egymásnak ne ártsanak, a világosság útját ne szegjék, s a levegőnek szabad áramlását nem gátolván, ennek megújítása mindenütt könnyen eszközölhető legyen.