Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.

Irományszámok - 1872-721. Törvényjavaslat a budapesti magyar királyi tudomány-egyetem számára épitendő sebészeti klinikáról

138 721. SZÁM. az építkezés költségeit a fentnevezett egyetem törzsvagyonából, vagy e vagyon alapjára általa felveendő kölcsönből fedezhesse. Az e czélra felveendő kölcsön 400.000, azaz négyszázezer forintot tul nem haladhat, s összesen 28.000, azaz huszonnyolczezer forintra mehető évi kamatja s törlesztési járuléka a budapesti magyar királyi egyetem vagyonának jövedelméből fizetendő. Trefort Ágoston s. k. Melléklet a 721. számú irományhoz. Indokolás a törvényjavaslathoz: a budapesti magyar királyi tudomány-egyetem számára építendő sebészeti klinikáról. Miután a budapesti magyar királyi egyetem orvosi kara számára szükséges épitkezések kérdése az évek hosszú során át tárgyaltatott, bátorkodom a tisztelt képviselőháztól felhatalmazást kérni: hogy a sebészeti klinika helyiségeit az arra vonatkozó törvényjavaslat értelmében felépíthessem, s azzal a fentnevezett kar számára felállítandó épületek sorát kezdhessem meg. Teszem azt az ügy sürgős volta folytán, indokolva javaslatomat az ez ügyben kiküldött szakbizottság következő véleményével: A budapesti magyar királyi egyetemi koródák és orvosi tanintézetek építkezésének vázlata a sebészi kórodaépület tervrajzának leírásával. A budapesti magyar kir. egyetemi koródák és orvosi tanintézetek létesítésük idején nem egyúttal kórházképen és tudományfejlesztő intézetekként, hanem tisztán ímint gyakorló orvosok és sebészek kezdetleges, azon kor viszonyaihoz és igényeihez mért kiképzésére szolgáló intézetek állíttattak fel, s az ujvilág-utczai volt jezsuita-féle épületben helyeztetvén el, a tananyagot néhány betegágy és primitív gyűjtemény szolgáltatta. A cultura haladásával, nevezetesen pedig a hazai tudományos élet felébredése és a természettudományi buvárlat meghonosítása óta ezen berendezés hiányos volta mindinkább érezhetővé vált. Törekedtek is a hátrányokon segíteni a betegeknek országos költségen eszközölt ápolása, járó betegek számára tartott rendelések, a tanári lakások megváltása, betegágyak szaporítása, tanczélokra alkalmas betegeknek a városi kórházból való átszállítása által, s midőn mindez az égető szükség ellenében nem bizonyult elégségesnek, a sebészi és szülészi kóroda, valamint az élet- s állat és összehasonlító boncztani intézetek részére az állatgyógyintézeti épületben helyiségek béreltettek ki, miszerint csak némi tér jusson a tudomány-müvelésnek, s a szószék tanintézet által váltassák fel. Mindezen eszközök azonban a fenálló gyökeres bajon nem segíthettek, csakis tűrhetővé tették ismét rövid időre az állapotot, ugy, hogy már az 50-es években egy országos egyetemi kórháznak s egy központi orvosi épületnek felállítása nemcsak az akkori kormány által mellőzhetlenül szükségesnek elismertetett, hanem a legfelsőbb helybenhagyás is ezen épületek felállítására nézve megnyeretett, a tervek elkészültek, s csakis a közbejött politikai események akadályozták azoknak kivitelét.