Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.
Irományszámok - 1872-712. Vidliczkay József határozati javaslata az államkölcsön törlesztése tárgyában - 1872-713. Vallás- és közokt. minister jelentése az izraelita iskola-alap tárgyában
104 713. SZÁM. a kisebbség ellenkező kérvényeinek mellőzésével legf. szentesitést nyert a congressus összes határozatait megerősítő s 1869. június 14-én kibocsátott királyi rendelettel. A congressus a rabbi-képző-intézet szervezése s tanterve iránti javaslat-készitésre szaktudósokból álló bizottságot küldvén ki, az ez által kidolgozott szervezési s tantervek az izr. hitközségkerületi elnökök 1872. márczius hó 12-én tartott ülésében beható tanácskozás után jóváhagyattak, s az izr. orsz. iroda elnöke megbízatott, hogy minden szükségesnek mutatkozó lépést megtegyen a tervezett intézet mielőbbi életbeléptetésére, s ez által az izr. felekezet jobbjainak rég táplált óhaja teljesítésére. A tervezetek az elnök által hozzám benyujtatván, általam az 1873. ápril 29-én kelt felterjesztés kapcsában Ő Felsége elébe terjesztettek, s általa az 1873. május 6-án kelt legf. elhatározással jóváhagyattak. Ez a rabbi-képző-intézet részletesebb története azon pontig, midőn a képviselőház f. évi május hó 2-án tartott ülésének határozata a rabbi-seminarium iránti minden további intézkedést, a saját nyilatkozatom értelmében benyújtandó jelentésemig, felfüggesztetett. S most még a rabbi-iskola ellen az u. n. orthodox részről oly kitartással és elkeseredéssel, s látszólag a meggyőződés és hitbuzgalom teljes erejével folytatott harcz magyarázatául annak culturai s jelesen nemzeti culturai jelentőségére kell egy pillantást vetnem. A rabbi-képzés eddigi s még jelenlegi állapota hazánkban s az ez iránt gyakorlatilag fenálló szabályok és szokások sajátságos, bár meg kell vallani, épen nem vigasztaló világot vetnek a rabbiság szellemi képzettségének állására és fokára. A fenálló szokás szerint ugyanis azok, kik rabbihivatalra lépni szándékoznak, egyes, erre csupán a rabbik közvéleménye által kijelölt s felhatalmazott tudós hirben álló rabbik oldala mellett, minden nyilvános képzés nélkül, csak magán-oktatásban, u. n. Jeshibában nyernek culturai tekintetben valóban nyomorúságosnak nevezhető kiképeztetést, mely valamint rendes iskolai előképzettséget nem követel, ugy nem is ad a talmud-thora többé-kevésbé teljes vagy tökéletlen ismeretén kivül semmit. Innen magyarázható a szomorú tény, hogy az ily magán-rabbi-iskolákból kikerült s az illető rabbi tanár által rabbi-képesitvénynyel ellátott rabbik közt számosan vannak, kik a héberen kivül semmi nyelven sem irni, sem olvasni nem tudnak, ennélfogva az anyakönyveket a hazai nyelveken vezetni nem képesek; hogy akadt rabbi, a legközelebbi években is, - - s ügye hivatalos tárgyalásra szolgáltatott alkalmat, a ki pl. a számtan elemeiben oly járatlan volt, hogy az összeadás szokott jegyében (+) a keresztyének keresztjét vélve látni, miatta a tanitót az iskolában a gyermekek szeme előtt megbotozta. A ki tudvágytól áthatva, hittanitói hivatása érdekében a Jeshibáknak nyerhetőnél magasabb műveltségre törekszik, e czélt honában, el nem érhetvén, kényszerítve van külföldi képző-intézetekhez folyamodni, azelőtt a paduaihoz, most a közelebb lévő boroszlóihoz, hol most is feles számú magyarországi rabbi-jelölt tanul. Ugyanoda kénytelenek fordulni az oly hitközségek is, melyek jobb képzettségű rabbit kivannak nyerni, mint itthon találhatók; külföldön azonban viszont oly férfiakat nem találhatnak, kik a hazai földön képezve, a tudományos ismeretek s hittudományi műveltség előnye mellett még az üdvös működhetésre oly annyira fontos nemzeti nyelv ismeretével is bírnának, és a hazai életviszonyokkal teljesen ismeretesek lévén, vagy azzal megbarátkozván, vallási törekvésekkel szilárdabb államtudatot és hazafiúi érzetet is egyesítsenek. Ily elemekből állván a magyarországi izraelita rabbiság, természetes, hogy annak csak legkisebb részét teszi a külföldön képzett, de hazai eredetű s magyar lelkületű rabbik száma; nagyobbat a tanult, de külföldi eredetű s idegen érzelmüeké, legnagyobbat a Jeshibában tökélytelenül képzett s a cultura iránt semmi érzékkel nem biroké. Ez elemek aránya magyarázza meg a rabbi-seminarium, de tulaj donképen a rabbik általános
