Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.
Irományszámok - 1872-712. Vidliczkay József határozati javaslata az államkölcsön törlesztése tárgyában - 1872-713. Vallás- és közokt. minister jelentése az izraelita iskola-alap tárgyában
713. SZÁM 105 művelődése, s igy egyenesen a cultura, és kivált a nemzeti cultura ellen irányzott mozgalom oly tényeit, minők — hogy többeket ne említsek: az 1864-ben Nagy-Mihályon tartott rabbi-értekezlet ama végzése, mely az egyházi tilalmat és átkot kimondja mindazokra, kik egyházi beszédet más, mint német-zsidó nyelven (jargonban) tartanak, kik ily isteni tiszteletben résztvesznek, vagy azon csak jelen is vannak; a mely végzést Hochmut Ábrahám veszprémi rabbi „excommunikálló bullának" egy másik zsidó theologus „Nagy-Mihályi syllabusnak" nevezte*); vagy ama 30. zsidó község fellépését, a melyek 1864. április 25-én kelt, s az akkori m. kir. udvari kanczelláriához intézett (egyező szövegű) folyamodványaikban azt kérték, hogy az izr. iskolai alap inkább rokkant katonák segélyezésére, vagy a kormány belátása szerint bármi egyéb czélra fordittassék, csak rabbi-képző-intézetre s általában iskolákra ne. (A vallás- és közoktatási ministerium irományai közt. 1867: 148. szám.) Ily törekvésekkel, ily szellemű mozgalommal szemben nem kételkedtem kimondani, hogy a rabbi-seminarium felállítása nálunk culturai és pedig nemzeti culturai érdek is egyszersmind, s ez csak egygyel több ok annak mielőbbi életbeléptetésére. V. Hátra van még fő vonásaiban megismertetnem a rabbi-képezde szervezeti éj tantervét, a fentebb említett szaktudós bizottság munkálata alapján, ugy, a mint azt 1873. ápril 29-ki előterjesztésemben Ő Felségének is bemutattam, s ezzel összefüggőleg az izraelita iskolai alap jelenlegi állásáról is felvilágosítanom a tisztelt képviselőházat. A rabbi-képző-intézet a tervezet szerint két főosztályzatból állana, egy alsóból 6 évi, és egy felsőből 4 évi tanfolyammal, s akkép lenne berendezve, bogy az alsóbb osztályzat tantervébe a tisztán hittudományi szakokon és a héber és araméi nyelven kivül a felső gymnasiumi tantárgyak is felvétetnének, mi által természetesen ki van mondva feltételként, hogy a rabbi-képző-intézet látogatására csak olyanok bocsáthatók, a kik az algymnasiumot jó sikerrel végezték, vagy külön felvételi vizsgát képesek annak tantárgyaiból letenni. A hat éves alsó tanfolyam azonban nem kizárólag csak arra lesz hivatva, hogy a magasabb hittani szakra, s igy rabbiságra készítsen elő tanítványokat, hanem önálló, magában bevégzett tanczél elérésére is szolgáland; mert a dolog természete és a fenálló szükséglet szerint az intézet csak akkor teljesítheti valódi feladatát, ha nem csupán rabbi-jelölteket, hanem iskolai hitoktatókat, talmud-thoratanitókat is képez, a miben szintoly érezhető hiány mutatkozik. A felsőbb osztályzat négy éves tanfolyamában csak a hittudományok, a szentirás-magyarázat, Talmud, szertartástan, Midrász, vallásbölcsészet, és erkölcstan, a zsidók története, héber és azzíal rokon nyelvek, irodalom-történet és hitszónoklattan taníttatnak. A neveléstan mind a két osztályzatban köteles tantárgy; a mi pedig a tudományok más szakait illeti, a felsőbb osztályzat hallgatói a budapesti tudományos egyetemre utasíttatnak, hol a kívánt előadásokat látogathatják. Tannyelvül mind a két osztályzatban a magyar mellett használtatik a német is, de oda fognak törekedni, hogy lassanként minél több tárgy adassék a nemzeti nyelven elő. E tanterv, mely rövidség okából itt csak alapvonásaiban van felmutatva, megfelel az izr. egyetemes congressus határozatának, midőn a Mózes-rabbi-féle hittan alapjára fektetve, az általános műveltség követelményeit is számba veszi; sőt e mellett az által, hogy a képezde látogathatására bizonyos előismeretek birtokát teszi ki feltételül, teljes biztosítékot nyújt az iránt, hogy a kitűzött tanczél alapos működés által valóban el fog éretni, ha — mint remélhető — sikerülend jeles tanerőket nyerni meg. *) Die jüdischcn Wirren in Ungarn. Leipzig und Pest 1868. KÉPVH. IEOMÁNT. 1872 75. XVII. 1*
